Századok – 1890

Könyvismertetések és bírálatok - L. B.: Szabó Károly: A régi székelység. Székelytörténelmi- és jogi tanúlmányok 238

TÖRTÉNETI IRODALOM. 23ít gaival. Más czélt követ. Itt nem épít, hanem rombol. Nem állít, hanem tagad. Még pedig tagadja mind azt, mit Hunfalvy a székelyek eredetéről vall. A Hunfalvy Pál ellenes polémia végig húzódik valamennyi 1876. óta írt tanulmányon, melyet e kis kötet tartalmaz. Mondhatni, hogy a tárgyi egységet közöttük épen a Hunfalvy székelj7 theoriájának tagadása képezi. Szóljon bár a székelyek nemzeti nevéről, a székelyek telepítvényeiről Magyarországon, a székelyek régi törvényeiről és szokásairól vagy egy külön székely •örökségi perről (3. 4. 6. 2. számú értekezés), Szabó következetesen azon fáradozik, hogy Hunfalvy elméletének hamis voltát bizonyítsa. Hunfalvy — mint mindenki előtt bizonyára ismeretes —• magáévá tette Schlőzer, Engel, Timon, Pray, Fejér és mások kételyeit, és nem tudja elhinni, hogy a székelyek a hunoknak Erdélyben rekedt utódai volnának. Ethnographiájában (1876.) és azóta már többször is kifejtette érveit, nevezetesen Nagy Jánossal szemben, hogy miért hihetetlen a scytha-liun eredet Németországból beszármazott »meséje«, a minek ő a nemzeti krónika hagyományát tartja. Erveinek ezen első kategóriája ellen azonban — pedig igen hathatósak — Szabó Károly fel nem szólal e kötet egyik helyén sem. Kizárólag az ellen fordul, a mit Hunfalvy a hún-eredet »meséjének« helyébe tesz. Az előttünk fekvő kötet : czáfolat pontról-pontra. Tagadja a székely névnek Hunfalvy magyarázta etymologiáját; tagadja, hogy a székelyek határőrök lettek volna ; tagadja, hogy királyi telepítvényesek volnának ; tagadja, hogy jogrendszerük a királyoktól kapott kiváltságokon alapult volna ; tagadja, hogy csak Szt.-László alatt vagy után kerültek volna Erdélybe. És bizonyos, hogy mind ezt figyelemre méltó, olykor kitűnő érvekkel. Hunfalvy, mint par excellence linguista, első sorban a székely nevet hozta fel ltizonyságúl a székelyeknek Magyarországból történt telepítésére nézve. Ismeretes, hogy ő a székely szót szék-elv-tői származtatja, mely szerinte azt teszi : székentúli vagy szék megetti, a mint az Erdély (erdő-elv) szónak jelentése is : erdőn túli, erdő megetti, trans-sylvan. Szabó Károly ennek ellenében azt hozza fel, hogy — ha már a széle szó értelme is homályos, mit Hunfalvy is elismer -a székely név a szék és elv vagy elve szavak összetételéből nem alakulhatott. A székely névben rejlő e, mely szójárásilag ö-vé változik (széköly, székő) nem lehet más mint közép e (é) ; az elve pedig — mint az Erdély, Havaselföld és Hidelve analogiákon látszik ö-vé nem tud változni, mert abban nem közép é, hanem