Századok – 1890

Értekezések - PÓR ANTAL: Lipóczi és Nekcsei Demeter és Sándor 20

PÓR ANTAL. LIPÓCZI ÉS NEKCSEI DEMETER ÉS SÁNDOR. 23 mind ezen és számtalan más érdemei »csekély, csaknem semmi« elismeréseid Adorjánt, a valkói vár tartozékát és a baranya-vármegyei Csatárt, Vörösmart mellett adta hű szolgájának az ott szedetni szokott vámmal együtt ; kivette őt és jobbágyait az ország rendes bíróságai illetősége — és fölmentette minden néven nevezendő adófizetés vagy teherviselés alól,mely szabadalmakban V. István király is, jóllehet az Abák a közte és atyja közt folyt szerencsétlen viszálkodásban valamennyien IV. Béla részén állottak, 2

) megerősítette I. Demeter fiait : I. Sándort és II. Demetert. 8

) Volt, mint említők, Ï. Demeternek egy harmadik fia is : I. Péter, a Lipóczi Keczerek közvetlen őse, s ennek ismét öt fia : Lukács, II. Péter, IV. Demeter, István és László.*) II. Demeter után fiutódok nem maradtak. Ellenben I. Sándornak négy fiát ismerjük : Lászlót, a titeli prépostot és királyi alkanczellárt5), III. Demetert, a királyi tárnokmestert, II. Sándort, a rozgonyi hőst, kiknek neveit értekezésünk homlokára irtuk, és Miklóst.6) ' E négy gyermek anyja — Lászlónak, a hatalmas erdélyi vajdának, ki később Ottó királyt oly igen csúffá tette, volt nővére. Jellemző e dús főúrra, hogy nővére leánynegyedi illetőségét perrel kellett tőle kicsikarni. Minthogy a jegybérek, nászhozományok, leánynegyedi illetőségek és minden egyéb, a házasságból folyó ügyek a püspök elbírálásához tartozának, Pál pécsi püspök bíróilag volt kénytelen Pelerd, Szalatna, Sztrák, Szilvás, Aranyos és Gara nevű baranyai birtokokat I. Sándor nejének itélni, mely uton - a király is megerősítvén a püspök ítéletét — azok örökségképen imént nevezett Sándorra és fiaira szállottak. ') Tettek ők szert más örökségre is. Gyula sziavon bán 8

) nyilvánvaló hűtlenségéért IV. Béla !) Fejér, CD. IV/I, 418. 2) Árpádk. új Okmt. XI, 545. 8) Fejér, CD. V/I, 150. *) Árpádk. új Okmt. IX, 340. B) Árpádk. új Okmt. X, 329. — Fejér, CD. VI/II, 186. 6) És valószínűleg egy leányát, ki Rénoldnak, 1289 — 1290-ben nádornak, a Rozgonyialt ősének volt felesége. Demeter 1326-ban is követeli még a nevezett Rénold nádor özvegye és leányai bitbérét és leánynegyedi illetőségét a Rozgonyiakon, mihez mint legközelebbi rokonnak, testvérnek lehetett csak joga. (Anjouk. Okmt. II, 246.) ') Anjouk. Okmt. III, 277. 8) »Tortins Sclavoniae banus«-nak és »regis curialis comes«-nek czímezi magát az Arpádlc. új Okmt. VI, 507.