Századok – 1890
Értekezések - Dr. SZÁDECZKY LAJOS: Báthory Zsigmondné hitbére az 1619-iki erdélyi országgyűlés előtt 231
234 KÜLÖNFÉLÉK. 234' minden évre ötvenezer tallért kellett kapnia, a mely egész élete folyamán kifizetetlen maradt : nyilván való, hogy ez az adósság törlesztésére esett. Most, miután már Zsigmond fejedelem meghalt [l 613. Prágában], a főherczegnö hitbére fejében (ha jogszerűen követelheti) keresetet indíthatna a Zsigmondnak esedékes tartozás és hátramaradt ingóságai terhére. Végtére nem utolsó érvül hozhatjuk fel, hogy szerencsétlen országunk az elmúlt hadjáratok zivataraiban emberekben és vagyonban annyira megfogyatkozott, hogy lia régebbi virágzó állapotával összehasonlítjuk, annak csak tizedrészét találhatjuk, úgy hogy alig, sőt nem is vagyunk képesek a naponként ránk nehezedő török adót behajtani. A török pedig semmitől sem tilt bennünket szigorúbb és keményebb fenyegetéssel, mint épen a Felségedhez való hajlástól, nehogy Erdély birtokából esak egy talpalatnyi földet is átengedjünk, vagy hogy épen nyilvános adománynyal, főkép ily nagy összeggel kedveskedjünk, különösen midőn a török Zsigmond fejedelem házasságát nyilt ellenségeskedésnek tekintette. Ha tehát kir. Felséged kedves hazánk fenmaradását óhajtja, kérjük és könyörgünk, méltóztassék fennebb irt jogos érveink alapján a fenséges főherczegnőt rábírni, hogy elégedjék meg az Erdélyből magával vitt javakkal, vagy a később Zsigmond által kivittekből s az őt jogosan illető adósságokból elégíttesse ki magát. Minket pedig ezen kötelezettség alól, mely miatt egyrészt a török által kevertetnénk veszedelembe, másrészt megfizetni semmiként sem tudnók, teljesen feloldani méltóztassék. A mely kegyét csász. Felségednek legjobb törekedésünkkel igyekezni fogunk meghálálni. Tartsa meg isten stb. Kelt Gyula-Fejérvártt az országgyűlésből 1619. május 26-án Csász. és kir. Felségednek alázatos szolgái [Az erdélyi három nemzet karai és rendei.]« Tudtunkkal az erdélyi rendek ekkor foglalkoztak utoljáraegykori fejedelemnőjük hitbérének kérdésével. Bethlen Gábor közeli támadása háttérbe szorította a magán érdekeket s elvágta az útját az eshetőleges további tárgyalásoknak. Mária Krisztina ugyan nem mondott le követeléseiről s midőn 1621. ápr. 6-án örökre búcsút vesz a földi keservektől, végrendeletében 150,000 frtot hagy a halli zárdának, erdélyi tartozásaiból. A zárda még egy század múlva is jogot formál ehez, melyet 1701-ben 1,100,000 frtra számítottak fel. Talán máig is szerepel a halli zárda behajthatatlan követelései között e réven, egy néhány millió, terhére a Prágában porladozó Báthory Zsigmond emlékének s a rég letűnt erdélyi fejedelemségnek. SZÁDBCZKY LAJOS..