Századok – 1890

GRÓF SZÉCSEN ANTAL: Elnöki megnyitó beszéde az 1890. jan. 26-án tartott közgyűlésen 97 - DR. WENZEL GUSZTÁV: A Frangepánok Magyarország történetében az Anjou királyok korában - I. közl. 193

AZ ANJOU KIHÁI.YOK KORÁBAN. 215 tí ehhez azon rendkívüli szigor is járult, melyet a velenezei kormány a Tiepolo Bajaraonte (Boemund) és barátai összeesküvése után, a szökevény bűnösök ügyében irányukban is kifejtett, midőn még azt sem engedte meg nekik, hogy azokkal akár csak társalkodhassanak is ; ') — sőt az oly horvát főurakkal való érintkezést is gyanakodó szemmel kisérte, a kik Yelenczével nem voltak jó egyetértésben, mint ezt p. o. az ismeretes Keli pes esete mutatja.2) Azonban határozottan félszeggé, sőt az ellentétek minden összegyeztethetését kizáróvá fajult Yeglia velenezei feudum birtokánál fogva a Frangepánok helyzete akkor, midőn 1346. I. Lajos és Yelencze közt formaszerű háború tört ki, mely 1347. után a siciliai események alatt néhány évig szünetelvén 1356. nagyobb erőfeszítéssel megújult, — s ők, mint magyar főurak, a királynak hadi szolgálatra köteleztettek, míg másrészről a Signoria hűbéri felsőbbségénél fogva nem akarta megengedni, hogy ezen irányban bármi csekély tevékenységet kifejtsenek.3) Az 1358-ki jádrai békekötés által elvégre Yeglia Dalmatiával együtt a magyar koronának teljesen átengedtetvén,4

) meg') Ljubics id. m. I. köt. 365. 1. •) Ljubics id. m. II. köt. 71.1. E tekintetben érdekes, liogy a köztársaság 134 6. október végén Frangepán Duym és Bertalanhoz biztost küldött, a ki »requirat eos parte nostra, quod ab iis (a mik már tudomására jutottak) et aliis omnibus, quae forent contra honorem et intentionem nostram se debeant abstinere«, s kinek e tárgyban részletes utasítás adatott. (Ljubics id. m. II. köt. 401. 1.) — Az egyes részleteket illetőleg v. ö. U. o. II. köt. 254. III. köt. 10., 31., 39. stb. 11. 0 Delfino János dogé az ezen békességről kiadott okmányában azt mondja : »Contenti fuimus renuntiare et effectualiter renunciamus de facto in manibus supra seripti Regis (Lajos magyar király) sno et sucCessorum Béguin nomine toti Dalmatiae a medietate scilicet Guarnarii (a quarneroi öböl) usque ad confines Duracii omnibus civitatibus, terris, castris, insulis, portubus et iuribus quae habuissemus et tenuissemus, habebamus et tenebamus in eisdem quoquo modo, et specialiter civitatibus Nőnap, Jadrae, Scardonae, Sibenici, Tragurii, Spalati et Ragusii in terra firma existentibus ; item civitatibus et, terris adiacentibus, videlicet Cherso, Vcgliac, Arbo, Pago, Brachiae, Lesinae, Cursulae, cum insulis earundem, cum omnibus pertinentiis et utilitatibus earundem, ac titulis Dalmatiae et Croatiae, quibus uti consueveramus et. totum ipsorum ins, et dominium, et proprietatem, si quas habuissemus, in ipsum dominum Regem et successores suos sponte, deliberate et cum maturitate transferentes- stb. (Fejér, Cod. Dipl. Hung. IX. köt. 2. r. 656. 1.) — Lajos király okmányának megfelelő helyét lásd Wenzel, Anjoukori dipl. emlékek II köt. 502.'1.