Századok – 1890

GRÓF SZÉCSEN ANTAL: Elnöki megnyitó beszéde az 1890. jan. 26-án tartott közgyűlésen 97 - DR. WENZEL GUSZTÁV: A Frangepánok Magyarország történetében az Anjou királyok korában - I. közl. 193

194 A FRANGEPÁNOK MAGYARORSZÁG TÖRTÉNETÉBEN Mióta Magyarország hatalma az adriai tenger partján gyökeret vert, azt a vegliai Frangepánok mindig támogatták, s ezért érdemeik jutalmazásául királyaink részéről nevezetes adományokat is nyertek. III. Béla magyar király Frangepán I. Bertalannak, kit »fidelis noster Comes Bartholomaeus«-nak nevez, és családjának már 119:». Modrus vármegye egész területét adományozta, s II. Endre ezen adományt 1209. megerősítvén Bertalannak azt is megengedte, hogy gyermeknélkflli halála esetére a tulajdonúi nyert birtokot unokaöcscséré Jericho vagy Guido vegliai comesre hagyhassa.2) II. Endre király egyébiránt Bertalannak és örököseinek Modrus vármegyén felül még Vinodol vidékét és ennek tartozékait is adományozta.a

) A Frangepánoknak Magyarország legelőkelőbb főcsaládai közé emelkedéséhez l<ö> vétlenül Frigyes és II. Bertalan, Guido fiainak érdemei szolgáltak alkalmul az 1241 -ki nagy tatárjárás alatt. IY.Béla király ugyanis 12(i5-ki privilégiumában azt mondja, hogy »Feldricum et Bartholomeum, illustres et strenuos viros, Nobiles de Wegla, alta ex prosapia Urbis Romanae ortos« kik a tatárok ellen vitézül liarczoltak, és »copiosam pecuniarum ipsoruin in auro etiam et argento ac rebus pretiosis quantitatem ad viginti millia marcarum se extendentem nobis pro assumendis stipendiariis et expeditionibus variis afferre maluerunt diligenter« ; — ipsos Feldricum et Bartholomeum, eorumque korában már bírta (Wenzel Gusztáv, Árpádkori tJj Okmánytár XI. (III. 1.) k. .'19.1.; — Ljubics Simon, Monumenta spectantia históriáin Slavorum Meridionalium, Zágráb 1868. 6. 1. Ezeknél fogva néhány régibb, leginkább horvát író p. o. Vitezovich Bitter Pál, Kercselich Boldizsár stb. nézetét, mintha Veglia szigete egykor (a XII. században) Horvátországnak volt volna része, az ujabb kutatások eredményei által túlszárnyaltnak kell tekinteni. Kercselichnek indoka ugyanis, mely szerint Veglia velenczei feudum nem lehetett, mert »investiturae a ßaynerio Geno Veneturum Duce Scliinellae oeterisque Veglae Comitibus factae memóriám nullibi reperi«-t (De Regnis Dalmatiae, Croatiae et Slavoniae Notitiae Praeliminares 21 7. 1.), — miután Zeno Hayner dogénak ezen infeudatiót tárgyazó 1261-iki okmánya szöveg szerint közzé van téve (Wenzel id. m. XI. (ITI. 1.) köt. 487. 1. ; — Ljubics id. in. I. köt. dl. 1.) — már meg van ezáfolva ; — s minthogy Horvátország a XI. században Magyarországnak lett része, Oubich méltán mondhatta, hogy > non puossi in modo alcuno inferire che 1' isola di Veglia fosse allora sotto la dominazione degli Ungheresi« (id. m. II. 63. 1 ). — A magyar királyok nem is tartottak igényt 1358. előtt Veglia szigetére. ') Fejér, Cod. Dipl. Hung. n. köt. 292. 1. •) Fejér, id. m. III. köt. 1. r. 82. 1. 3) U. o. 403. 1.