Századok – 1890

Könyvismertetések és bírálatok - DR. DARVAI MÓRICZ: Étude sur l’origine des nationalités de la Transylvanie par m. le comte Géza Kuun 168

TÖRTÉNETI IRODALOM. 168 várjuk azon ígérete teljesültét, hogy e munkája »nem lészen az utolsó.« A mű kiállításáról ép oly dicsérettel kell megemlékeznünk, mint az azt díszítő szép és stílszerű rajzokról. PÓR ANTAL. Etude sur l'origine des nationalités de la Transylvanie par M. le comte Gesa (sic) Kuun. (Revue d'ethnographie publiée sous les auspices du ministère de l'instruction publique et des beaux-arts par le Dr. Hamy conservateur du Musée d'Ethnographie) Paris 1888. Minthogy a francziák rendesen kevéssé tájékozottak idegen népek ethnographiai viszonyaiban, szerencsés gondolata volt a »Revue d'ethnographie« szerkesztőjének: az erdélyi nemzetiségek eredetéről szóló értekezés írását magyar tudósra bízni. Szerencsésnek mondható az egyén választása is, mert gróf Kuun Gézát széles történelmi és bámulatos nyelvismeretei ethnographiai búvárlatokra különösen qualificálják. A tudós gróf alig 50 lapnyi tanúlmánya csak tájékoztató és nem kimerítő ; a búvárlatok eredményeit és a szerző több egyéni nézetét adja elő, a bizonyítékok tárházára sokszor csak rámutat, hisz korlátolt tér állt rendelkezésre. Mindazáltal a rövid munka is figyelemre méltó. Az abban érintett kérdések még mindig élénk vita tárgyát képezik. Tizenhárom éve, hogy Hunfalvy Pál mély tudományú, kiváló kritikai éllel írt könyve, »Magyarország Ethnographiája« megjelent, és iskoláinkban sőt történeti irodalmunkban is vajmi kevéssé érzik ez alapvető, annyi balvéleményt tisztázó, bár bizonyára nem definitív munka hatása. Gróf Kuun nagyban és egészben Hunfalvy álláspontjára helyezkedik, egyes kérdésekben azonban eltér, részint egyéni kutatások impulsusa következtében, részint a nemzeti hagyományok iránti kegyeletből szerintünk kevés szerencsével. Kiegészíti azonban és tovább fejti a gróf a Hunfalvy művét a legújabb tudományos vívmányok belevonásával. Rövid geographiai vázlat után, melyben ki van emelve, hogy a nyugat felé haladó erdélyi folyók mentében fejlődött a civilisatió és épültek a városok, érdekesen és bőven ismerteti Kuun Géza a történelem előtti kort. A palaeolithikus ember nyomai kétesek Erdélyben ; annál számosabbak a neolithikus emberéi : silex-, obsidián-, serpentin-, opálból való szerszámok agyagtárgyakkal vegyest, de rézeszközökkel, sőt aranyékszerekkel is. Kétségtelen, hogy már e régi korban volt kereskedelmi összeköttetés különböző vidékek között. Nevezetes a fényűzési tárgyak