Századok – 1890

GRÓF SZÉCSEN ANTAL: Elnöki megnyitó beszéde az 1890. jan. 26-án tartott közgyűlésen 97 - THALY KÁLMÁN: Konstantinápolyi újabb kutatások a Rákóczi-emigratió koráról - II. közl. 102

122 KONSTANTINÁPOLYI ÚJABfl KUTATÁSOK. Egy hajdan a félvilág által rettegett, de már hanyatló nagyhatalmasság kötötte azt, egy a lángoló honszeretet és harczi dicsőség ragyogó nymbusától környezett, de kihaló fejedelmi ház sarjával. Nevezetes okirat : az utolsó erdélyi fejedelmi trónjelölés okmánya. A régi időket, régi állapotokat akará visszaidézni, teljesen átváltozott viszonyok között. A kísérlet a török porta részéről későn jött : ténynyé nem válhatott, — vájjon a magyar nemzet önállóságának s nemzeti jellegének javára, vagy kárára-e ? Nagy kérdés. De, lia a porta elég politikai éleslátással bír vala ugyanezt a kísérletet húsz-harmincz évvel előbb, 1708 vagy legalább 1718-bari, József herczeg atyjával II. Rákóczi Ferenczczel, ') s nem most, 1738-ban a fiúval tenni meg, — bizony, a történelem kerekei máskép fordúltak volna ! E szerződés kelte után nyolcz, kicserélése és az athnámé kézhezvétele után három nap múlva Rákóczi József, mint a porta által decretált erdélyi fejedelem, már kiadá manifestumát, (1738. január 28-án.) Ezen, a trónjelölést a külföldi kormányokkal tudató s Magyarország és Erdély lakosságát fegyverre hívó manifestum még Konstantinápolyban kelt — és pedig a külállamok kormányai részére franczia, a magyar nemzet számára pedig latin nyelven szerkesztve,2) - de a keltét követő napokban az ifjú fejedelem már megindúlt, vérmes reményeivel, összes udvarával, a magyar emigratió fejeivel s fényes török katonai kísérettel a nagyvezír után a táborozásra, Yiddin, Eetiszlán, Orsova felé, Rákóczi József manifestumának sem idehaza a lakosság közt, sem a cs. táborokban a magyar katonaság közt, nem lett meg várt hatása : az az óriási hatás, mely egykor apjának brzezani manifestumát, vagy a híres »Recrudescunt. . . . «-ot követi vala. Bizonyos, Erdélyben keletkezett de csirájában elfojtott gyenge kísérletet kivéve, otthon senkisem mozdult, s a katonaság csak 1) Természetes, nem magyarországi vagy erdélyi várak és területek átengedése árán ; mert ily áldozatra Rákóczi Ferencz még 1710-ben sem volt rábírható, — legföljebb a ráczság lakta Szerémséget volt volna hajlandó török felsőbbség alá visszaengedni. T. K. 2) Franczia példánya a turíni államlevéltárbau : »Manifeste de son Altesse Sérenissime le PrinceJosefRagozi.« (Reg.Cort.Stran.T. 100.2-do Add.) Latin szövegű példányai történetirodalmunkban már régóta ismeretesek.