Századok – 1890

GRÓF SZÉCSEN ANTAL: Elnöki megnyitó beszéde az 1890. jan. 26-án tartott közgyűlésen 97 - THALY KÁLMÁN: Konstantinápolyi újabb kutatások a Rákóczi-emigratió koráról - II. közl. 102

104 KONSTANTINÁPOLYI ÚJABfl KUTATÁSOK. Itaque, dum violafis conditionibus, violentur et pacta, ego alitera fateor nunquam me cum Eodem sincere tractasse : omnibus illis igitur contradico, reprobo, annihilo in casu futuro meae mortis, protestorque coram Deo et hominibus me ab his prae­nominatum Patrem deceptum fuisse. Adjuro etiam confidentiosos meos familiares, qui inveniuntur in aula mea, ut sepulturam et ceremonias ex parte Catholici Patres in casu agonis et mortis ne permittant circa me. Sic Deus illos adjuvet! Hoc est ultimum meum testamentum.« E sorokból világosan kitűnik, hogy Thököly mint evan­gelicus halt meg, — aminthogy protestáns szertartás szerint temettetett is el, az izmidi örmény temetőben. Azonban kitűnik és saját beismerő szavai értelméből tűnik ki egyszersmind az is, hogy a jezsuitáknak (mely időben ? közelebbről meg nem jelöli) ígéretet tőn az áttérésre, ha segélyükkel a török birodalomból Franczia- vagy Olaszországba telepedhetik s ott nyugodt és tisz­tességes (azaz : rangjának megfelelő) életet folytathat. A jezsui­ták közbenjárása e czélból szükségkép a franczia és a római udvarnál, a pápánál volt megindítandó. És, hogy ők ezt nem is múlasztották el egyik helyen sem, sőt hogy a dologban XIV. Lajos portai követe a jól ismert Ferriol őrgróf is tevékeny részt vőn : megtudjuk a St.-Benoít levéltárában most föllelt Emlékiratból, mely nagy eszélyességgel s diplomatiai elmeéllel van szerkesztve, talán a magyar viszonyokkal ismerős P. Cachaud, vagy a galatai rendház már említett főnöke Branconnier, — mindenesetre vala­mely a titokba beavatott Jézus-társaságbeli atya — ügyes tollá­val. Továbbá az áttérés időpontjáról s más meglepő körülmé­nyekről is értesülünk e nagyérdekű iratból, — mikről alább. Most közöljük a nevezetes okmányt, az eredeti nyelven, — hogy kétség ne férhessen hozzá ; — közöljük szó szerint, úgy a mint ezt tettük annak idején a fejedelem végrendeletével s codicillusával. Mémoire au sujet de la conversion du Prince Tékély. Le Prince Tékély, car c'est ainsy qu'on parle dans les états du Grand Seigneur, où les officiers de sa Hautesse donnent à ce Comte le titre de Prince et même de Roy ; ce Prince, dis-je, fit enfin profession de ») Századok, 1874-iki évf. 583. 1.

Next

/
Thumbnails
Contents