Századok – 1889

Bizottsági jelentések: - A városi bizottság jelentése. II. Írta dr. Erdélyi Pál 101

102 BIZOTTSÁGI JELENTÉSEK. '102 levéltár és a kézirattár teszik, amabban ritka magyar nyomtat­ványok, unicumok, abban nagy számú eredeti és másolt okiratok, ebben tekintélyes számú darabok találhatók. A könyvtár egész terjedelmében ismertetve van a statistikai hivatal nagy monogra­phiájában, s egyes darabjait leirta Szabó Károly a Régi Magyar Könyvtár köteteiben; a levéltár búvárlói előttem tették meg jelentésüket kutatásaik eredményéről, s az anyag gazdag voltáról. Most tehát szó fog esni e gyűjtemény harmadik részéről, mely legnagyobb részt irodalomtörténeti kéziratokat tartalmaz. E gyűjtemény legnagyobb részt XVII—XIX. századi kéziratokat mutat, különösen a XVIII. század van képviselve, s annak leginkább népies eredetű irodalma. Vannak e gyűjteményben olyan darabok, melyek nem annyira annak gazdagságát, becsét emelik, mint inkább az e fajta röpiratok, alkalmi dolgozatok stb. elterjedésére, hatására vonat­koznak. Ilyenek a különféle pasquillusok, gúnyversek s több c félék, melyeket mindenfelé, de leginkább az országos könyv­tárakban nagy mennyiségben találhatunk. Ilyenek nyomatott könyveknek kézirati másolatai, ilyenek iskolai előadások után készült studiumok. Amazokat a könyvnyomtatás terjedésének, történetének kutatói, emezeket a paedagogia történetének vizs­gálói kereshetik fel, de nem az általános irodaimtörténet művelői. Ilyenek a kéziratban maradt s másolás útján elterjedt röpiratok, alkalmi szónoklatok, tréfák, históriák is; ilyenek végre azok a minden értéket nélkülöző ponyvatermékek, melyeket tehetség­telen fűzfasiposok firkáltak össze. Ezekből legfeljebb csak azt a tanúságot merítheti az ember magának, milyen Ízléstelen, elsatnyult lehet a műveletlen elme. Az eféle, szélesen elterjedt kéziratok között mégis van néhány, a melyet legalább névleg említek: Thcatrum Eperjesiense, Symbolum C. Nicolai Zrínyi, Rezikii: Gymnasiologia (gyenge kivonatban), Vexatio dat intel­lectum, Jacobinorum Hunijaricorum História, Kősziklán épült ház ostroma, stb. Már özeknél derekabbak a kevésbbé elterjedtek, vagy olya­nok, melyek variansok; vagy olyanok, melyek egy-egy más helyen őrzött gyűjtemények ideszakadt darabjai, mint a következők :­I. A Hóra, vagy igaz néven Ursz Nyikora vagy magyar néven Medve Miklós vad oláh zenebonás pártütésének, s kegyetlen öldökléseinek s pusztításainak leírása, melyet az érdemes olvasó közönséggel közöl Mándy Imre. (XVIII. szb. magy. kézir. 4-rtben.) Magyar Literatura Esmérete, Molnárpataki költészettanár előadá­sai után készült Studium, 1830-ban írva magyar nyelven, 4-rtben. 3. A magyar nemzet sérelmei, egy alkotmányos szózat a magyarhoz 1832-ik esztendőben. 4. Lovassy László perére vonatkozó iratok.

Next

/
Thumbnails
Contents