Századok – 1889

Bizottsági jelentések: - A városi bizottság jelentése. I. Írta dr. Csánky Dezső 91

BIZOTTSÁGI JELENTÉSEK. '99 század első feléből. Ez iratok leginkább zala- és kőrösmegyei birtokokra vonatkoznak. A Pogány család Máramarosban a XY. század végén jele­nik meg. Egyik tagja Zsigmond, II. Ulászló uralkodása elején e megye főispánja. Egy 1493. levélben, mely különben nem nagy értékű, a következő hivatalos személyekkel találkozunk: »Yin­cencius litteratus de Hwzth vicesigillator salium reginalis maie­statis et familiaris magnifici viri Sanctur, arcliisigillatoris predic­torum salium.« E család egy másik tagja: Péter pozsonyi ispán fivérével Zsigmonddal és Tyukarovszky Máté királyi kamarással együtt kapja 1495-ben II. Ulászló királytól a magban szakadt Urmezei Tamás máramarosmegyei birtokait, mint egy másik oklevélből megtudjuk: Urmező várost (oppidum), Yeresmart, Karácsonfalva, Eelsőapsa, Nyágova, Szelestye, Majszin, Sza­csol, Jód, Konyha, Kisbocskó, és Dragomérfalva helységeket. Az oklevél, melyből e falvak neveit kiolvassuk, a csebi Pogányok és Pányiak kölcsönös örökbefogadó (adoptionalis) szerződése, mely a Pányiak terjedelmes birtokait is felsorolván, birtokai gya­nánt a következő helységeket nevezi meg: Batthyan, Bolyraska Zemplénmegyében; Bees Ungban; Paan, Zelewske prope eandem Paan Abaujban; Thapyzenthmarthon Pestmegyében; Ontbelek, Dombrad, Szabolcsban; Been Esztergomban; Chwda Barsban; Kygyosgyarmath Hontban, és Zenthmyklostheleke Külső-Szol­nokmegyében. x) Ez oklevélben fentebb említők, hogy Urmező oppidumnak czímeztetik. E czím feltételezi az országos vásárjog bírását. Hatá­rozottan azonban csak 1505-ben kapja Urmező II. Ulászló király­tól ezt a kiváltságot, a heti vásártartás privilégiumával együtt. Még egy rövid oklevelet mutatunk be e család levéltárá­ból, mely társadalmi és közgazdasági viszonyaink történetére nézve nem csekély érdekű. Ez irat egy nyugtatvány. Benne »ego Mendel Eekethew prefectus iudeorum« elismeri, hogy neki csebi Pogány Zsigmond összes pénzbeli tartozását lerótta a kamatok­kal együtt. A kamatnak (usura) említése fontos momentum, mert kamat-szedés a középkori zsidóra nézve tiltott kenyérkereset volt. A csinos kis papir-oklevél különben Budán, a Mendel zsidó házában kelt »in festő G-eorgii martiris.« Tehát zsidó nyugtatvány, keresztyén dátummal. Eddig terjed ismertetésem a lyceum nagyértékű gyűjtemé­nyéről. Az elősorolt vagy közölt okleveleken kivűl azonban még nagyobb számmal találhat a kutató a legkülönfélébb természetű iratokat a hozzánk közelebb eső századokból. Azonban kifogy­*) A helynevek az eredeti Írásmód szerint.

Next

/
Thumbnails
Contents