Századok – 1889

Bizottsági jelentések: - A vármegyei bizottság jelentése. I. Írta dr. Márki Sándor 68

BIZOTTSÁGI JELENTÉSEK. '85 nappal később, decz. 28. meg is adták már a száz tehenet, mi azt jelenti, liogy kivánatuk teljesült; egyúttal a közéjök jőni készülő fejedelem ellátása végett minden oszlásra 2 s minden kapura 1 forintot vetettek ki. »0 lamentabilis annus,etirreparabile damnum!« sóhajtott fel a vármegye jegyzője, midőn az 1657. év jegyzőkönyveit utólag forgatta. 1657. febr. 8. oszlásonként 2 gyalogot rendeltek Szkolyára, márcz. 7. már újabb lovasokat kellett a Verchovinára küldeniük, a postáskodás, fuvarozás a nélkül is roppant teher volt már rajtuk; jul. 1 9. ismét a sorompók (szorosok, hágók) bevágásáról van szó, s elrendelték, hogy »minden oszlás tartson egy-egy gyalogot a sorompónál, az kapuszám penig két-két gyalogot, mivel ők otthon ülnek; de az nemesség maga is táborban leszen; az gyalognak penig jó puskája, szablyája, pora és szekerczéje legyen s az oszlások és kapuszámok élést hordjanak nekik.« Olyanok voltak az állapotok, hogy az alispán, ki lemondott ugyan, de mást nem tettek helyébe, julius 27-én kénytelen volt kijelenteni, hogy »ki ezentúl közönséges szükségre néző dologban szót nem fogad, protestál azon, hogy valakin esik meg, de bizony el nem szenvedi, hanem vagy baltát, vagy fegyvert emel, — úgy bünteti.« Augusztus 11. azt végezték, hogy 12 forinttal büntetik azokat, kik a táborba el nem mennek, vagy onnan elszöknek »és a kik urunk ő nga mellől is a kíséretből visszaszöknek.« A Yerchovinába küldött újabb lovasok hadnagyává Darvai Pétert és Szaplonczai Sztan Lászlót tették ; a beleznai sorompóhoz pedig Baloban János, a kövesligetihez Manaila János, a taraczkvizihez Tamás deák s a kőrösmezeihez Nyerges István volt kirendelve hadnagyúl. A fejedelem azt akarta volna, hogy a kőrösmezei sorompó kőből csináltassák; a vármegye azonban (augusztus 28.) kijelentette, hogy erre már nincs érkezése ez évben. Szept. 11-én Sztojka Simont és Zayoni Jánost választották követekül a szamosuj vári országgyűlésre, melytől azonban kevés jót remélhettek, mert egy hét múlva már értesültek, hogy szomorú állapotba esett az ország, »fogságban lévén az pogány tatár kezénél az tekéntetes és nagyságos Kemény János és Kornis Ferencz urak ő nagyságok és több becsületes tagjai a nemes országnak.« Azoknak megváltására tehát kiírták az országos adót. Maga Sztojka Simon, a zajos országgyűlés egyik követe, kapitihaságra indult a portára s e végbűi okt. 2. már gyámokat is rendelt gyermekeinek, de még nov. 6. sem indult el, bár ekkor már Szigeti György deákkal helyettesítették őt az alispánságban. Okt. 2. s ismét decz. 28. már követválasztással foglalkoztak, a nélkül, hogy bízhattak volna a fejedelem ügyében. A követek számára minden nemes embernek