Századok – 1889

Bizottsági jelentések: - A vármegyei bizottság jelentése. I. Írta dr. Márki Sándor 68

BIZOTTSÁGI JELENTÉSEK. 83 jegyzökönyvek s ezek vezérkönyvei. Azonkívül az alkotmány viszszaállítása előtti közigazgatási, bűnügyi stb. okiratok is több mint 1300 csomagot (fasciculust) képeznek. A megye számadásait 1692-től kezdve kívánt rendben összegyűjtve tanúlmányozhatjuk. A productionalis, vagyis a nemesség megvizsgálását tartalmazó jegyzőkönyvek 1751 1769. évekből szintén teljesek. A közigazgatási jegyzőkönyvek első kötetében az évrend össze van zavarva, a mennyiben az 1629. évfeljegyzései az 1630—1633. évbeliek után következnek a 10. lapon. Az első, megörökített közgyűlést 1629. okt. 2. tartották és pedig tisztújítás czéljából. Csebi Pogány Péter lett az alispán, Petrovay Jakab a felsőjárási, Somosi Pad János a kősói, Zas Mihály a szigeti és Gsúcsfalvi Bencze Péter az alsó járás szolgabírája. A vármegyének 4 járásában összesen 109 portát számítottak; és pedig az alsóban 58-at, a szigetiben 2l-et, a többi kettőben pedig 15—15-öt. Az első általánosabb határozat nov. 23. kelt s magyar nyelven, a mint a jegyzőkönyveket általában írták, szórói-szóra ekként hangzik: »Deliberaturn, bogy az jövő szombaton mind paraszt, nemes Huszton legyen, és az huszti sorompót ujonan meg kell építni és ott elrendelni, mennyi népet kell ott hagyni vigyázni. Valaki peniglen szombaton az mustrán nem lészen, az nemest 24 forintokkal büntetik, az parasztot 12 forintra büntetik. Hogy peniglen az tatár az strázsákon vigyázatlanságok miatt elment békével, mely dologért az Úr neheztel, azokat az strázsákat, valamit a protokolomban beírtak, az szerént büntesse viceispán uram. Az kik az táborra nem mentek és az mustrán nem voltak, azokat szintén büntesse az viceispán.« Pár hét múlva deczember 28-án már a nagy fejedelem, Bethlen Grábor temetésén való képviseltetéséről intézkedhetett a vármegye. »Az fejedelem temetésére úgymond — ha ispán uram feltámadhat, maga menjen ispán uram; ha addig meg nem gyógyulhat, tehát Tordai Miklós urunk atyánkfia menjen és Pogány Menyhért uram; harmadik Stojka Ferencz uram legyen.« Zsilinszky Mihály és Deák Lajos tagtársaink az 1643—5. évi jegyzőkönyveket tanulmányozták; utóbbi külön fog jelentést tenni búvárlatainak eredményéről. A jegyzőkönyvek, legalább eleinte, míg az anyag nem gyűlt fel annyira, szorgalmasan és egész terjedelmekben feljegyezték a tiltakozásokat, idézéseket s más e féle, a nemesség személyes és birtokviszonyait érdeklő dolgokat, úgy, hogy a máramarosi oklevéltár szerkesztői már e foliánsokban is igen becses oklevele-9*