Századok – 1889

Bizottsági jelentések: - A vármegyei bizottság jelentése. I. Írta dr. Márki Sándor 68

78 BIZOTTSÁGI JELENTÉSEK. '78 mányzósághoz irt levelében, hogy az öt város nemesei megtelepítenek minden orosz és lengyel jövevényt, sőt hogy azokat — a városok többi lakosának sérelmével — a közterhek viselése alól is fölmentik. De ha ezt tették, talán igazolja őket azon körülmény, hogy a háborús idők nagyon megfogyasztották a lakosok számát. Fenmaradt például egy összeírás, melyből kitűnik, hogy még 73 év múlva, 1774-ben is csak 5813 lakosa volt az öt városnak. A parancsnok különben 1701-ben, úgy látszik, nem kivánt sokkal többet, mint a mit Bethlen István, Husztnak akkori ura, már 1622. szept. 7. elrendelt, hogy t. i. részt vegyenek minden közteher viselésében úgy a polgártelkeken lakó nemesek, mint a nemestelkeken lakó polgárok. Az 1711-en innen levő korszak, szorosan véve, nem tartozván társúlatunk kutatásainak körébe, a további adatok felsorolására ki nem terjeszkedhetem. Meg kell azonban jegyeznem, hogy a hely történetének kutatói e korból is számos adatot fognak Técsőn találni a huszti várról és uradalmáról, az anyagilag egyre sűlyedő városoknak régi szabadalmaik épségben tartása iránt folytatott küzdelmeikről, s megtalálhatják a csak a múlt század második felétől vezetett számadásokat és 1773-tól a gyűlések jegyzőkönyveit, de fájdalom, csupán egyes évekről. A mi különösen a régibb számadásokat illeti, azokról csak elszigetelt följegyzések maradtak fenn. Técső városa pl. 1670. márcz. 26-án 130 forintot számított fel az eperjesi országgyűlésre való fölmenetel költségeinek fejében és ennyinek megtérítését kérte Máramarosvármegye főispánjától. Statutum csak egy maradt fenn és pedig 1759-ből, midőn kötelezték magukat a városok, hogy pereiket a döntésig együtt folytatják, egymás híre és beleegyezése nélkül egyességre nem lépnek, s a költségeket közösen viselik. E határozat éle a kir. kincstár ellen fordúltsazt 1762. szept. 16. még keményebb alakban újították meg. E tárgyban, nevezetesen, hogy az országgyűlés őket jogaikban megerősíttesse s pereikben ítélethez juttassa, 1790. máj. 8. a vármegyéhez is folyamodtak s 1800-ban követeket is küldtek Pestre. Mint e rövid jelentésből kitűnik, a levéltárnak kevés adata van, mely a köztörténetet különösebben érdekelné s különösen érezhető a missilis levelek hiánya. Ezeket valószinűleg minden válogatás nélkül kidobták a levéltár rendezése alkalmával. A gyűjteménynek jelenleg nincs külön őre s ilyenre tulajdonkép nincs is szükség. Ahhoz értő ember 2 — 3 nap alatt könnyen helyreállíthatja a levéltár régi rendjét; s a város derék bírája, Rettegi Imre úr maga is fölismervén ennek kívánatos voltát, hisszük, hogy óhajtásunk rövid idő alatt teljesül.