Századok – 1889

Könyvismertetések és bírálatok - Dr. DEMKÓ KÁLMÁN: Magyarország pénzügyei. Írta Acsády Ignácz 37

erdéTjY főispánjai. a 7 (árt karukkal fogadta, azután Temesvártt Kucsng basához, ki a török portára küldte. Egy egykorúnak a kiszökést felhozó sorai szerint: »itt hon ki lett legyen fan tor a. soha bizony nem tudhatjuk, Szil vásit megfogatta urunk, de nem volt vétke.« j) Azegybehivott országgyűlés a portára futásért perbe rántá. Ügye a portán felkaroltatott. A porta megparancsolá, bogy Vajda-Hunyad, Gyalu és a főispánság Zólyominak visszaadattassanak, és ez évben a portán már arról is tanácskoztak, bogv a fejedelemséget neki adják; de Apafinak sikerült követei által oda vinni a dolgot, hogy a porta felhagyott Zólyomi pártolásával, miről Apafinak 1668. febr. havában bozának liirt. Cserei Mihály előre bocsátva Zólyomiról, hogy részeges, csaknem féleszű, irja róla, hogy a porta Bethlen Gábor emlékezeteért, nagy becsülettel fogadta s ki is hozta volna fejedelemnek, de ott is részegeskedvén és bolondoskodván contemnálá a török. 1669-ben sem maradt nyugodtan, midőn a magyarországi bujdosók ügye fennforgott, Zólyomi újra kérni kezdte Erdélyt, még pedig tetemes területi átengedések i mellett. »E törekvés, melytől pedig nagyon tartottak az erdélyi • urak, »mert bizony dolog irja Kozsnyai, — hogy valamint a haza határ nélkül, úgy sok test alatta fő nélkül lött volna«, Zólyomi újabb notáztatását vonta maga után.« 2) Konstantinápolyban lakva ezentúl, nemnyugtalanítáErdélyt 1677-ig. Ez év november havában elterjedt az országban, hogy Béldi Pál egy vagy más úton a fejedelmet kivetni akarja és akarja, hogy »Kapy György a portára vigye be az adót, és ez országnevével praesentálván, Zólyomit kérje ki fejedelemnek.« Látjuk, hogy gróf Csáky László Konstantinápolyban 1678. marcz. 21-kén Írásban biztosítja Zólyomit, hogy a fejedelemségre elősegíti és látjuk, hogy Apáti Fogarasból april 10-kén megrendeli Teleki Mihálynak, hogy jöjjön a hadakkal, mert szintén ezen órában ez mai szent napon érkezek igen szomorú hirünk, hogy Béldi Pál Zólyomival Ha vas-Alföldében már beérkezett volna és Zólyomit hoznák fejedelemségre. A porta nem a Zólyomi, hanem a Béldi J) Megjegyzendő, liogy Bethlen János történetíró azt irja, hogy Zólyomit a Thököli Istváunali viszálkodás hozta méregbe s okozta a portára be,szökést. Bethlen Miklós (ÖnéletÍrása II. /. 68. I.) ott hol 1 685-heli ügyről szól, és azon 100,000 írtról, mely annak végbe vitelére igértetett, hogy Csáky László Erdélyben ne legyen, — ezt irja: ».Hej szegény haza! így fizettél Isten tudja mennyi 100,000-et azért a rókafarkért, a melyet Teleki in anno 1667. a Zólyomi Miklós mentéjére akasztott vala hátul a fejedelem palotáján a gyűlésben ; mert az iizé el Zólyomit. Így fizettél Béldiért, így most Csákiért.« 2) Szilágyi. EraélyorszAfj Története II. /.-,