Századok – 1889
A Századok októberi a máramaros-nagybányai kirándúlásról szóló füzetének tartalma. - Tanulmány máramarosi oklevelekről. Írta dr. Mihályi János 57
TANULMÁNY MÁRAMAROS! OKLEVELEKRŐL. Mindnyájan, kik a hazai történet iránt érdeklődünk, kétszeres örömmel üdvözöljük a magyar történeti társúlatot és ennek t. tagjait vármegyénk székhelyén. Honfitársaink, kik a távolból ide rándulva, hegyes vidékünket felkeresik, annak megismerésével és megkedvelésével a jövőre nézve nyújtanak haladásra és felvirágozásra való reménységet, de azok, kiknek jelszavuk: »Emlékezzünk régiekről«, kilátásba helyezik egyszersmind azt is, hogy kies vidékünk régi emlékeit napfényre hozzák, és megvilágítják azon homály fedte eseményeket, melyek kapcsolatosan a hazai történet kiválóbb eseményeivel, vármegyénk területén lejátszódtak. Arról, hogy valóban léteznek nagy számú középkori oklevelek, tudomással birunk a nemesség igazolása iránt 1749 1769. években felvett jegyzőkönyvekből, melyekben magok aproducensek által ugyan akkor felmutatott középkori oklevélről mintegy 240-ről tétetik említés, az évszám, a kiállító s a jogosúlt megnevezésével; legalább kétszer annyira tehető azon oklevelek száma, melyek a productio alkalmával vagy fel nem mutattattak, vagy megemlítve nem lettek, a minők a statutiók, örökvallások, osztálylevelek, határjárások, Ítéletek stb., miután a nemesség igazolásnál fősúly az adomány-levélre és a családtagok leszármazására helyeztetett. A létező okiratok számát szigorú számítással bízvást tehetjük ezerre, de ebből teljes szövegökben alig ismerünk többet 300-nál, a mi egy elérhető teljességre számító monographia öszszeállítására vajmi kevés, mert ha sikerűit is a nagyhírű Cuviernek egyetlen csont darabból reconstruálni a vízözön előtti mastodontokat, a történetíró 90 oklevélből sem lesz képes híven megállapítani azon eseményeket, melyeknek igazolásához 100 oklevél szükségeltetik. Az okiratok szövegének másolatban való megszerzését nehezíti azon körülmény, hogy valamint az ősi birtok századok