Századok – 1889

A Századok októberi a máramaros-nagybányai kirándúlásról szóló füzetének tartalma. - Máramarosmegye és az oláhság a XV. században. Írta dr. Csánky Dezső 27

44 MÁ RAMAROSMEG YE Ezenkívül a magyar és oláh közép nemesség uradalmaiban is sűrűn lakott az oláhság. Erdélyhez északnyugoton Kővár vára csatlakozik, melyet hajdan Közép-Szolnok J

) és kisebb részben Belső-Szolnok megyéknek körülbelől a mai szilágymegyei Zsibótól2

) északfelé eső határos vidéke uralt, Középszolnokhoz számíttatván a mai Szatmármegyében fekvő Nagy-Somkut vidéke is, nagyjából Erdőszáda vonalától kezdve délfelé. 3

) E nagy kiterjedésű szép vidéket már Nagy Lajostól (1367. 1378.) kapják a bélteki Drágfiaknak Máramarosból szakadt ősei: Drág, Balk és János s birják utódaikkal együtt az úgynevezett erdődi kerülettel egyetemben az egész XV. század folyamán. E hatalmas uradalmak jobbágylakossága ez időben is nagyrészt oláh eredetű, hasonlókép Szatmármegyéé is Erdőd és Béltek táján a XV. század folytán meres-merevűl a bélteki Drágfiak birtokában. 4) Erdély és Máramaros összeszögellésénél Nagybánya és Felsőbánya királyi városokhoz is tartozott — ezek közvetlen környékén — néhány oláh község 5

) : még több a sziny érv ár aljai vagy aranyosmedgyesi uradalmakhoz, a megyének sárköz-aranyosmedgyesi vonalától keletre eső vidékén, az u. n. Avasságon, hol ez időben a Bátoriakkal rokon Meggyesaljaiak vagy meggyesaljai Moróczok uralkodtak.6

) Északnyugoton Ugocsamegye határos e területtel. E megyében a Perényiek birtokában levő nyalábi várhoz tartozott néhány oláh jobbágy-község a síkon és a hegyek mentén.7

) A délnyugot felé eső Krasznamegyének pedig egész déli sarkát magában fog*) Ma Szilágymegye része. 2) Jobban mondva : a szomszédos Turbuczától. 3) Lásd főleg: Pesty, Helynevek I. 180. 1. A megfelelő nagyfontosságú oklevelet pedig eredetiben : Lelesz. D. '209. szám. 1405-ből. Továbbá : D. 197. 1424-ből. Lelesz, metal. Marmaros No 40. Lelesz, eleneh. Statut. 1392-höz. és Orsz. ltár Dl. 27972. 4) A főoklevél Leleszen: D. 196. 1470-ből. Lásd még u. o. D. 212. sz. 1391-ből. Acta Rercsényiana. fasc. 2. No 22. 1394-ből. ®) 1411-ből. Lelesz, elench. stat. 6) Tulajdonkép : Móriczfiak. 1490-liez: Perényi csal. levéltára és Orsz. levéltár. Dl. 30332. és 31053. 7) 1378-ban, 1405-ben oláh falvak : Kirva, Csarnatő, Komlós, Széphegy, Turcz, Batarcs. 147l-ben ezenkívül: Szárazpatak, Alsó- és Felsőgércze és Tarna is. Ugyanekkor orosz falvak : Alsó- és Felső-Sárad, Alsó-és Felső-Csongva. (Perényi csal. ltára.)