Századok – 1889

Értekezések - Gr. LÁZÁR MIKLÓS: Erdély főispánjai (1540-1711.) - XI. közl. 30

ERDÉLY FŐISPÁNJAI. (1540—1711.) XL Huny arivármegye főispánjai. Enyingi Tőrök János. Török János, Bálint (János Zsigmond király egyik tutora) fia Pemflinger Katalintól. Atyjáról örökölte Huny ad várát és a hunyadmegyei örökös főispánságot. 1535-ben I. Ferdinánd király őt kisdedkorában auramii perjelnek tette oly feltétel alatt, bogy mihelyt nevekedik, a jeruzsálemi szent János szerzetébe lépjen.1) Két versben a somogymegyei Csurgó miatt a hős Zrinyi Miklóssal perlekedő ; utoljára 1549-ben.2

) Bátor, jeles katona volt, de kegyetlen indulatunak irják, mivel nejét, Balassa Borbálát, házasságtörés gyanúján 1550-ben lefejezteté. Az Izabella királynéhoz eddig hű Török János ezen itt érintett évben elbúcsúzik Izabellától, odahagyva a király udvart, haza megy Hunyad várába, hogy ott módot keressen a török ellen harczolni, és atyja szenvedéseiért bosszút álljon a törökön. Harczolt ellenek Déván, azután Lippa ostrománál vett részt, hol sebeket is kapott. 1557-ben megerősíttető magát Debreczen város birtokában Izabella királynénak tizetett négyezer forint mellett. Megholt 1562. jun. 7-kén. Budai szerint, ugylátszik Déván. Gyermekei: János, Bálint és Kata. Ezeknek 1563-ban gyámjok berekszói Hagymási Kristóf, ki mint Yajda-I tunyadon august, elsején kelt leveléből kitetszik,8) Török.János második nejét (kinek nevét nem tudjuk) vette nőül, melyben ezt irja: »Adjuk mindeneknek tudtára, hogy ő felsége az én kegyelmes uram magyari választott II. János király az ő kegyelmességéből Budai, Lexikon III. L HO. I. 2) Hazai Okmánytár 1II. k. 447. I. 8) Jos. Com. Kemény, Dipt. 'Fr. IX. I:.