Századok – 1889

Értekezések - Dr. TÉGLÁS GÁBOR: Hunyadmegyének a török világban szerepelt barlang-erődítvényei 19

ványaival. A református egyház itt <• század elejéig tartotta magát. A szomszéd helység: Nagy-B ápolt, majd Bábolna, hol a Naláczy és gr. Bethlen udvarházak szebb időkről szólnak. így érkezünk Algyógyra, hol egy téres völgy nyílik meg előttünk. Az ide kiszolgáló patak három csermelyből egyesül egy fél órával fennebb Bózesnél. Mind a három átmetszi azt a párhuzamos mészlánczot, melyek keletről nyugatra egész Nagy-Ág közelébe hatolnak s melyeken ily módon ugyanannyi szirthasadék alakult ki. fia a nyugati völgyet követjük, Mádánál nemsokára előttünk áll az egyik sziklaszoros kijárója. Két termetes sziklaszál; u. m. a jobbparti Plesia miké (690 meter) s a balparti Plesia mare (712m.) közt surran ki a patak, mely Balsán alúl vájódik ,be a sziklaszorosba. Epen e vadregényes sziklakapu mellett pillantunk meg egy újabb elfalazott barlangot. Csupán egy keskeny sziklafok vezet el oda, úgy, hogy itt se intézhetett nagyobb tömeg egyszerre támadást. A 25 meternyi barlangtorok egész szélességében terméskőből mészszel rakott s átlag 0"8 m. széles fallal van elzárva még napjainkban is. A fal felső részét a pásztorok csupa kedvtelésből kitörték, s e résen menekülnek hirtelen záporok elől a barlangba. Ennek daczára a két sorban elhelyezett lőrések elhelyezése iránya teljesen megállapítható. A felső sorban négy, átlag O'l meter széles, 0'28 m.magas lőrés tátong; de egyiknél a magasság 0'35 nt.. a szélesség 0'21 m. Az alsó sorban csak két lőrés maradt reánk, mert a többit utólag elrombolták. Az alapfal felett négy decimeterre kirúgó párkányzat kínálkozott a védők átláspontjáúl s a lőrések öblös volta lehetővé tévé, hogy egyidejűleg 2-^3 egyén használhassa azokban fegyverét. Az alsó lőrések a szorosból kiszabaduló patak jobb partját dominálják, míg a felső sor egyenesen a barlanghoz szolgáló területre irányult. A barlang bal falához végre tompa sziig alatt Mádaí elfalazott barin 11: