Századok – 1889

Értekezések - Dr. TÉGLÁS GÁBOR: Hunyadmegyének a török világban szerepelt barlang-erődítvényei 19

S/Ulf UI'KI.T llAl;t,A\f! Kllü I »ÍTVKN'VKI. ellátott részleteit szállta yieg a személy- és vagyonbiztonságnak felettébb csekély eszközeivel rendelkező ősember. És a mint a védelmi kényszer szorítá rá a civilisatio gyermekkorában szemünket a természet által jól védett tetők, meredélyek. sziklaszorosak barlang jainak igénybe vételére : ugyanazon indító okoknak tulajdoníthatjuk a történelmi korszakok barlanglakásait. Mert bár köztudomású tény, hogy a helységek közelében kialakult barlangokat szegénvebl) emberek állandó lakásul is felhasználják, a távolabb eső s nagyobb terjedelmű barlangok, főleg rengetegek közepette a szükség idején kívül igénybe véve nem valának. A budai Gellérthegy trogtodytainak párjai mindjárt Promontornál megtalálhatók s az erdélyi részekből Nagy-Rápolt mutathat fel barlangházakat, hol a láza mészturfa üregeit ajtóval, ablakokkal szerelik fel s lakályos szobákká alakítják, míg a kőzet repedésein beszivárgó víz ki nem Szorítja őket. Gyakori emlegetés tárgyát képezi a Bucsecs hegy déli oldalában hegyi szerzetesek (kalugyerek) által lakott s az átfolyó Jalomniczáról elnevezett sziklaüreg is. Mindeme barlangok azonban egy tudományos társulat közgyűlésén leendő felemlítésre még igényt nem tarthatnak s ez alkalommal a Maros, Fehér-Körös, ('serna (régen Egenígy), Sztrigy és Két-Zsil vidékein általam 1881-től kinyomozott nagyszámú barlangok közül csakis azokról kívánok számot adni, melyek a török-tatár pusztítások idején egyes helységek, sőt egész környék lakosságának menedékül szolgáltak, s a természet nyújtotta előnyökön kívül tervszerűleg is valódi erődökké valának alakítva, úgy hogy ebbeli mivoltuknál fogva hazarészünk ujabb történetében s ama zaklatott korszak önvédelmi harczaiban egyaránt jelentős szerepük vala. E barlangerődök közül néhány az Érczhegység zömére esik s leginkább a bányásznépség sietett hasznára fordítni a közelében kialakult üregeket, építészeti ügyességét odáig terjesztve, hogy két helyen még mesterséges barlangféléket is rögtönzött magának. I. A karácsonyfalvi felső barlangeröd. (Zídu cd d'in sus, Hvnfalvy János barlang.) Ez alkalommal azonban szorítkozzunk csupán a természetes barlangokból alakított védművekre s lássuk azok elsejét, mindjárt Déva közelében vagyis a 1 )éváról Kisbányára (Boiczára) vezető postaút mentén Karácsönyfalvánál (Krecsunycsd) feltáruk) keskeny szirt-hasadékban. Tudvalevőleg erre vezetett az alsó Maros-téivlegjártabb útja Körösbányán Nagyvárad felé s Mar-