Századok – 1889

Tárcza állandó rovatok - Irodalmi szemle - 449

TARCZA. 451 járatról végződik. — Gelichnek, mint a hadjáratban résztvett szereplőnek, munkája bizonyára elsőrendű forrás (ha nem is lehet elvitatni attól a tendentiosus irányzatot) a forradalom történetéhez, a melyről csak a múlt években jelentek meg Görgey Istvánnak szintén három kötetes emlékiratai. — így lassanként a forradalom története annyira meg lesz világítva s itt-ott (mint pl. Görgey István irataiban s néhol Gelichnél is) documentálva, hogy a régi emlékiratok (Görgey Arthurré, Klapkáé stb.) s az idegen források, pl. az oroszok (Paskievics uaplójegyzései, Nevoscsin, Murawieff, FrolofF tábornok, Osten-Korff) mémoire-jai hozzávonásával az elfogulatlan történetírás tiszta képet alkothat és ítéletet mondhat nemsokára a rég óta vitatott kérdésben. Gelich munkájának tüzetesebb ismertetésére még visszatérünk. — (Ára a III. kötetnek 6 frt 80 kr. Kapható Aigner Lajos kiadónál.) A KASSAI IIELV. HITV. EGYHÁZ MEGALAKULÁSÁNAK TÖRTÉNETE CZ. a. Paikoss Endre abaúj-beszteri ev. ref. lelkész egy szép egyháztörténelmi munkát írt és adott ki. (Sárospatak 1889. 8-adr. 123 1.). Örvendetes jelenség, hogy vidéki városaink levéltárainak lassanként mindinkább több szakképzett búvára támad a vidéken is s a történeti monográfiák egymást követik a vidéki levéltárak átbuvárlása alapján. — Ily örvendetes haladást látunk pl. Kassa város levéltára körül, mely egyike leggazdagabb városi levéltárainknak. Csak nemrég volt alkalmunk registrálni e város fiatal allevéltárnokának, a buzgó és szakképzett ifj, Kemény Lajosnak munkáját »Abauj-megyét. az Árpádok alatt« ; ugyancsak ő gyakorta adja jelét történetkutatói buzgalmának érdekes és tanulságos történeti közleményeivel: s íme most ismét egy kiváló munkát ismertethetünk, a mely első sorban Kassa város levéltáraiból vette eredetét. Paikoss Endre fiatalsága daczára nem egészen kezdő az egyháztörténelem mívelése terén. Már néhány év óta több jeles közlése látott napvilágot, többnyire a kassai levéltárak átbuvárlása alapján. — Előttünk fekvő munkája mintegy összefoglalása több évi búvárkodásának és tanúlmányainak, s mondhatjuk, derekas egy munka, számottevő irodalmunkban. Az egyházújítás terén Kassán jó korán 1521. táján megindult a mozgalom. Ekkor választják meg Henkel Jánost (a ki később Mária királynő udvari papja lön) kassai lelkészszé s ő mái-Luther elveit vallotta és hirdette. Achatius, Erdélyi János, Dévai Bíró Mátyás (1531.) Szentkirályi Antal követték őt a papságban, mind a reformatio és Luther hívei. Kálvin tanait először e század közepén kezdi hirdetni ott egy György nevű hitszónok s még határozottabban 1560—• 1561-ben Huszár Gál, a kinek ezért az üldöztetés elöl csakhamar menekülnie kellett. Kálvin tanának ezután nehéz küzdelmet kellett kiállani s egészen leszoríttatott e század folyamán a küzdtérröl s csak a megindúlt vallásos politikai harezok idején ébresztette fel újra a nagyhírű Alvinczi Péter, Bocskay és főkép Bethlen kiválóan kedvelt híve s udv. papja, (a kinek bö életrajzát adja a szerző). A két protestáns felekezet versenygése lassanként oda vezetett, hogy 1644-ben a lielv. hitvallásúak külön váltak 29*