Századok – 1889

Tárcza állandó rovatok - Irodalmi szemle - 449

TÁRCZA. 449 ország gyarmatosításáról a Vörös tenger partján Rákos Jenötöl; az angol hadseregről Horn Ödöntől; végül, a mi a történetírókat leginkább érdekelheti, egy érdekes tanulmányt a magyar-szerb hareztérröl Dragasevics szerb kir. vezérkari ezredestől. — A MAGYAR NYELVŐR áprilisi füzetében szómagyarázatokat írt Szarvas Gábor, az oláh nyelv reánkhatásáról Stesser János, nyelvtörténeti adatokat Katona Lajos s népnyelvhagyományokat Kanyaró Ferencz, Paszlavszhy Sándor stb. stb. — Az ARMENIA májusi füzetében dr. Molnár Antal folytatja az örmény jogról kezdett ismertetését; Fogalyán Tivadar bevégzi az örmények kereskedelmi viszonyairól Magyarországon a XVII. és XVIII. században írt rövid értekezését. Márkovich Jakab II. Tigrán örmény király történetéről ír, ki a római triumvirátus korában (54. Kr. e.) uralkodott. Avedik Lukács az erzsébetvárosi levéltárból II. József ama kiváltságlevelét közli, melylyel Szamos-Újvárt szab. kir. várossá teszi. — A MAGYAR SIÓN ápr. füzetében Danlcó József, IIosíus, XVI. századi lengyel bíboros életrajzát közli arczképével s Hám. János Sajnovicsról írt tanulmányát befejezi. — A DÉLMAGYARORSZÁGI TÖRTÉNELMI ÉS RÉGÉSZETI ÉRTESÍTŐ I. füzetében Milleker Bódog a rézkor emlékeiről Dél-Magyarországon értekezik, nyolez leletet sorolván fel és írván le. Erre a szerkesztő, Patzner István külön czikkben néhány helyreigazító észrevételt tesz. Számek György »Néhány szó az Árpád-kori pénzekről« cz. a. röviden jellemzi első pénzeinket. A tárczarovat előtt még Milleker Bódog kezdi meg »Kudritz, teinesmegyei nagyközség története« közlését. — A KERESZTÉNY MAGVETŐ márcz.—ápr. füzetében gr. Kuun Géza egy érdekes culturtörtéuelmi értekezést kezd : adalékok az imádság történelméhez cz. a., Kanyaró Ferencz a harmadik közleményt adja az unitáriusok történetéről a XVI. és XVII. századból. IRODALMI SZEMLE. — GRÓF SZÉCHENYI ISTVÁN LEVELEI-MI, melyet a M. T. Akadémia megbízásából Majláth Béla gyűjtött össze, látott el élőszóval és jegyzetekkel, megjelent az I. kötet, mint Széchenyi István összes munkáinak III. kötete. — Az újabb kor gazdag mémoire-irodalmához méltón sorakoznak s azokat mintegy kiegészítik történetünk kimagasló alakjainak levelei. A forradalmat megelőző korszak reformtörekvései a gr. Széchenyi István nevével állanak elválaszthatatlan kapcsolatban. Társadalmi viszonyaink, culturalis haladásunk, politikai életünk oly sok érdekes adatait meríthetjük leveleiből, melyeket máshol hiába keresnénk. De nemcsak a közélet vezérféríiát látjuk azokból óriási alakjában kidomborodni, de megtaláljuk bennök az embert köznapi köntösében, a családszobában, az iró-SZÁZADOK. 1889. V. FÜZET. 29