Századok – 1889

Tárcza állandó rovatok - Repertorium a külföldi történeti irodalomból. Közli dr. Mangold Lajos - 444

444 TÁRCZA. REPERTÓRIUM A KÜLFÖLDI TÖRTÉNETI IRODALOMBÓL. Séances et travaux de V Akadémie des sciences morales et politiques. (1889. Février). Sayous: Le cardinal Buonvisi, nonce a Menne, et In Croisade de Bude. 1684 — 1686. Die Gegenwart. 1889. 15. sz. Goldbaum V., Über Franz Deák. Ebhardt Frigyes, Geschichte des k. k. 33. Inf. Regiments Kaiser Leopolds II. (1741—18 78.) Ungar.-Weisskirchen. 1888. Wunder nyomdája. 941. 1.) — E magyar ezred más négy ezreddel együtt 1741-ben alapíttatott. Első ezredese Andrássy Ádám volt. Később az ezred a Gyulai és Kussevich, 1877-ben pedig a II. Lipót császár nevét nyerte. Kiválóan kitűnt az 1849-iki, Novara melletti csatában. Pierre Bertrand, Lettres inédites de Talleyrand ä Napoléon I. 1800—1809. (Paris. 1889. Didót.) E könyvet Wertheimer ismertette a Pester Lloyd ez évi márcz. 9. számában. Érdekes Talleyrand-nak ama levele, melyben az osztrák-magyar birodalomnak létjogosultságát az orosz barbársággal szemben hangsúlyozza. Magazin für die Literatur des In- und Auslandes. 1889. 11. sz. Wlislocki, Todtenklagen in der Volksdichtung der siebenbürg. Zigeuner. Bresslau Harry, Handbuch d. Urkundenlehre für Deutschland und Italien. (Lipcse. Veit. 1889. I. köt 982. 1. 20 M.) Theod. Wolf, Fürst Georg Rákóczy I. in Reps. Eine geschichtliche Erzählung aus dem Jahr 1639. (Brassó. 1888. Albrecht-Zillich. •65 1. 1 M.) Lepszy. Staniszlaus Stosz, Goldschmied u. Bildhauer in Krakau und Nürnberg. (Zeitschr. für bild. Kunst. 1889. 4. füz.) Jig A., Prinz Eugen von Savoyen als Kunstfreund. (Wien. Graeser. 1889.) Streffteur's Österr. Milit.-Zeitung. (1889. 1—2. füz.) Ornstein, Deés und Umgebung. Korrespondenzblatt der deutsch. Gesellschaft für Anthropologie, Ethnologie und Urgeschichte. (1889. 2. sz.) — Sofie von Torma-Broos: Über Tlirako-Daciens symbolisierte Thonperlen und Gesichtsurnen. Rumänische Revue. 1889. 3. füz. Brosteanu P., Das Trajanische Dacien auf der Peutinger'sehen Weltcarte des Castorius. — Sim. Mangiuca, Die »Vlachen« des Kekavmenos, bj'zantin. Geschichtsschreibers des XI. Jahrhdts und die »Provincia Latinorum« id est Moro-Vlachorum des Diokleates aus dem 12. Jahrlidt. Neue milit. Blätter. 1889. márcz. füz. Charakteristik derpreussischen und Österreich. Kriegsführung im Feldzug 1757. The Fortnightly Reviere. (1889. márcz. füzet.) Bourchier: The Hereditage of the Habsburgs. Bihliothlque universelle et Revue Suisse. (1889. márcz.) Sayotus, Un voyage a Budapest.