Századok – 1889

Könyvismertetések és bírálatok - JUNIUS: Erdődi Bakócz Tamás élete. Írta Fraknói Vilmos 417

TÖRTÉNETI IRODALOM. Erdődi Bakócz Tamás élete. Irta Fraknói Vilmos. Budapest, 1889. 8-adr. 220.1. Számos.képpel. Ara 3 frt. (A Magyar Történeti Életrajzok 1889-iki folyamának I. és II. füzete.) A »Magyar Történeti Életrajzok«, ez évi (1889.) első és második füzetében nagyérdekű munka látott világot: Erdödi Bakócz Tamás esztergomi érsek és bihornok élete Fraknói Vilmos tollából. Fraknói a szóban forgó vállalat hasábjain aránylag rövid idő alatt immár a második nagy pap életrajzát nyújtja az olvasónak. Az első Pázmány Péteré, a magyar catbolicismus regenerátoráé, a ki a szó legteljesebb értelmében nagy pap, nagy theologus, nagy iró. A Bakóczról írt munkában nem kevésbbé érdekes látvány, nem kevésbbé szabatos és művészi képe tárúl az olvasó elé, csakhogy másként érdekes, mint a Pázmány pályája; mert más a kor, a viszonyok, az erkölcsök, a jellemek, szóval: a teljes élet. A két munkában csupán annyi a közös, hogy hőse mind a kettőnek magyar főpap. Egyéb semmi. Bakócz korát a Pázmányétól egy századnál hosszabb időköz választja el. Ez időre esik a reformatio, mely a catholicismust előbb megdöntéssel fenyegeti, dogmáit elfogadtatván majdnem felével a nyugati keresztyénségnek; de valójában uralmát csak időre — és nem is hosszú időre gyöngítette meg. Pázmány a megújhodott catholicismus hőse Magyarországon. Pályája diadallal végződő hadjárata a neocatholicismusnak, mely az egyházat »in membris et in dogmatibus« egyaránt reformálta. Bakócz a reformatiót közvetlenül megelőző korban élt. Ez egy körülmény magában véve is majdnem teljesen magyarázza az óriási, a máskülönben érthetetlen különbséget, mely a két életet egymástól elválasztja. Mindketten Magyarország prímásai, mindketten bíbornokok; főnökei egy szellemben és vagyonban dús clerusnak. De pályájuk csak ez egy pontban és pedig e merő külső körülményben találkozik. Pázmány annyira pap, annyira theologus, hogy a hitért, Krisztus tudományáért, az Egyházért, Krisztus tanainak arcanumáért, martyr tudna lenni. Bakócz csak SZÁZADOK. 1889. V. FŐZET. 27