Századok – 1889

Értekezések - Dr. KOMÁROMY ANDRÁS: Sempte és Galgócz hadi fölszerelése 1622-ben 403

KÜLÖNFÉLÉK. SEMPTE ÉS GALGŐCZ HADI FÖLSZERELÉSE 1622-ben. Bethlen Gábor 1619-iki támadását rövid idő alatt, ha reá nézve nem is váratlan, mert a körűitekintő eszélyes fejedelem koczkáztatott hadi vállalatokba nem igen bocsátkozott, de mindenesetre meglepő siker koronázta. 1619. augusztus havában indult el Bethlen Gyulafej érvárról s támadásának híre oly villám gyorsan terjedt el s oly lelkesült fogadtatásra talált az elégületlen protestáns főurak s a vitézlő rend részéről, hogy mire szeptember 10-én Debi'eczennél tábort ütött, Felső-Magyarország nagy része már fegyverre kelt s alig tolt bele néhány hét, Kálló, Écsed, Tokaj, Szendrő, Murány, Szécsény, Regécz s több erősségek között a XVII-ik század hadi vállalataira nézve oly nagy fontosságú Érsekújvár is — úgyszólván vérontás nélkül hatalmába került. A várak őrségei jobbára önkényt, néha pedig, mint ezt Káliénál és Újvárnál tapasztalhatjuk, épen a parancsnok ellenére hódoltak és a fejedelem diadalmas előrenyomulásában feltartóztatás nélkül Kassára érkezvén, ez országrész leghatalmasabb protestáns családját, a Thurzókat hatalmazta föl, hogy az urakat és nemeseket hűségére eskessék. A Thurzók megnyerését mindenekfelett szívén viselte a fejedelem, mert nagybefolyású, dúsgazdag főurak voltak, kiknek magatartásától bizonyára sok függött, s mint jól felszerelt, jelentékeny erősségek urai, még semlegességük által is sok bajt okozhattak volna neki; ha pedig épen ellenséges érzületet tanúsítanak,igen könnyen kétségessé tehetik vala az általa képviselt ügy diadalát. >) Y. ö. Történelmi Tár. 1886. évf. Szilágyi Sándor, Bethlen Gábor politikai levelei cz. munkáját Horváth Mihály s Szalay László, Magyarország tört. vonatkozó helyeivel. 25*