Századok – 1889

Értekezések - Dr. TÉGLÁS GÁBOR: Nemes-fém bányászatunk 385

390 TÉGLÁS GÁBOR. gyöngyszem alakjában is szerepelnek az őskor aranyérték tárgyai. Ilyen a somogyomi (Kis-Kükiillőmegye) lelet, hol 18 szívalakú, egyenként 9.5 gr., összesen 107 gr. súlyú lánczszemen kivűl 26 felvarrható 4-5, 9 — 10, 18 -20 gr. súlyú boglár, 158 kisebb nagyobb arany szem és 1 drb 43 gr. súlyú arany lemez fordúlt elé 5 ezüst gyöngyszemmel együtt. Az 1840. novemberében Czófalvánál (Háromszékmegye)2

) napfényre került kincsben 4 aranyfokos, zablarészlet, dudoros boglár és egy 896 gr. súlyú aranyhasáb találtatott. E néhány adatból is kétségtelen bizonyossággal kiolvashatunk annyit, hogy az erdélyrészi Érczhegység övében fellépő aranykészítmények, különböző alakjuk daczára, egy határozott súlyrendszer tagjait képezék. S hogy ezek anyagáúl már a Maros. Olt, két Zsil, Aranyos áradványi üledékéből és diluvialis kavicslerakodásaiból kimosott arany mellett hegyeink aranytermékeit is felhasználták. Azt az a halvány szinváltozat bizonyítja legjobban, mely az erdélyrészi ezüsttartalmú arany jellemző sajátsága s mely miatt ezt is szintúgy, mint Egyptom s a görög szigetek hasonló aranyféleségét elektron néven különbözteték meg a görögök s mely már a hieroglyphák közt is, mint az egyptomiak asemje e jellel ott szerepel. Ha sikerűit megtalálnunk nemes fémbányászatunk kezdeményezőit s az ős bányászat továbbterjedésének útját rövid nagy vonásokban bemutatók, neliány szóval tartozunk számot adni arról is: hova helyezzük az első aranykutatók míveleteit ? Technicai szempontból itt első sorban a folyók aranyhordalékára kell gondolnunk. Mint Nubiában, Mesopotámiában, nálunk is a folyók felé irányúit az első aranykeresők figyelme s valóban a magyar és román Zsil, Aranyos, Fehér-Körös és részben a Maros mentén sikerűit kinyomoznom néhány oly pontot, melyet a bányászat gyermekkorában folytatott míveletek színhelyéül minősíthetünk. A Petrozsény közelében eső aranymosások egyikében egy Ares szobor merült fel, melynek párját Bécsben a császári régiségtárban őrzik s melyet Dilhey zürichi tanárnak » Ueber einige Bronzebilder des Ares« a) czímű tanulmánya értelx) Pulszky Ferencz, Archaeol. Értesítő 1882. évf. 2) Kurz Antal, Pester Tageblatt 1840. évf. 5. sz. 64. 1. — Kállay Ferencz, Magy. Tud. Akad. Értesítő 1841. évf. 72. 1. — U. ő. Uj Magyar Muzeum 1853. évf. 56.1. — Rómer FI. Archaeol. Közlemények V. 34.1. — Seidl, Fund Chronik I. 28. — Arneth, Archaeologische Analecten és Orbán Balázs, Székelyföld II. köt. (Háromszék) 156. 1. ®) Jahrbücher des Vereins v. Alterthumsfrcunden im Rheinlande. Bonn 1873. Heft LIIL, LIV. 1—43. 1.