Századok – 1889

Értekezések - Dr. TÉGLÁS GÁBOR: Nemes-fém bányászatunk 385

N EME8 FÉMBÁNYÁ SZATUNK. Szakkörökben évről évre általánosabbá kezd válni az a nézet, hogy a folyók kavicsából, a negyedkor üledékéből minden nagyobb műszaki ügyesség nélkül kimosható aranyszemek s pikkelyek már a legrégibb őskorban felkelték az ember érdeklődését. Több mint valószínű, hogy a praehistoricus ember kagyló, állatfog, agyaggyöngy ékszerkészletében nagy idők óta helyet foglalt az arany is, melynek élénk fénye, tetszetős s a míveltség kezdetén álló emberre nézve kiválóan ingerlő színe egyaránt képes vala ügyeimet és feltűnést biztosítni. Annyi bizonyos, hogy a faraók első hódító hadjáratainak rugójaként Nubia aranya minősíthető s hogy az innen zsákmányolt aranypor ismerete csakhamar rávezeté Egyptom zsarnokait az Akabánál és Dselel Olbaginál a Vöröstenger parti homokjában beágyazott arany értékesítésére is. A turini muzeum egyik papyrusa Chabas *) magyarázata szerint már II. Ramses idejéből fenntartá a Vöröstenger közelében létezett bányászat térvázlatát. Beck Lajosnak2) a vas történetéről írt nagybecsű művében, látva a papyrus helyrajzát, arról meglehetős képzetet alkothatunk magunknak az akkori bányamívelés állapotáról. A Chabas által értelmezett papyrus annyit mindenesetre bizonyossá tesz, hogy a nemes fémbányászat a históriai mult legvégső határáig visszanyomozható. Ily rendszeres nűvelet előzményéül azonban minden képzeletet meghaladó liosszá előgyakorlatot kell feltételeznünk, mely Felső-Egyptomban mehetett végbe, mint a hova az ujabb kutatások és földrajzi feljegyzések az őskori bányászkodás első színhelyét helyezik. Még Herodotos idejében is annyi arany került volna ki innen, hogy Aethiopiában, Meroeban kereskedők állítása szerint a foglyokat is aranylánczokkal terhelték meg. Ha e mindenesetre túlzó állítást szó szerint nem ') Les inscriptions des mines d'or. 2) Dr. Beck, Geschichte des Eisens. Erste Abtheilung von der itltesten Zeit bis um das Jahr 1500. u. Ch. Braunschweig 1884. SZÁZADOK. 1889. V. FÜZET. 25