Századok – 1889

Könyvismertetések és bírálatok - AGRICOLA: Ipolyi Arnold kisebb munkái V. k. - II. közl. 332

337 történeti irodalom. 'állításait, s végeredményűi kimondja, hogy ő elutasít magától minden cosmopolitistikus nézetet, felfogást és törekvést a magyar nemzeti művészet nagy kérdésében, hív marad elveihez s a társulat által eddig követett magyar nemzeti irányához. Ezután előterjesztésének a jövő évi költségvetést illető részére térve át, annak azon pontját, melyben a művészet és kiállításkori művásár 20,000 frtra. menő magasabb dotatiója volt indítványozva, az igazgató választmány három szavazat többséggel elvetvén, ebből csak 14,000 frtot határozott az irt czélra forditatni, 6000-et a tartalék forgó tőkéjéül rendelt megtartatni. (506 1.) Ez más szóval azt tette: hogy a művészektől elvont öszszeget költsék el administratióra, tehát kényelem és több regie kiadásra, tán egyéni jutalmakra, pótlék segélyekre s tiszteletdíjakra stb. Az elnök lelkén kivált a művészet ügye feküdt, az intézet körűi működő egyének ellátását egyelőre kielégítőnek tartotta, a leszavaztatásban tehát méltán bizalmatlansági nyilatkozatot látott s a rákövetkezett nagygyűléshez lemondását beadván, állásáról lemondott s az országos fontosságú nemzeti ügynek további vezetésétől visszavonult így végződött Ipolyi püspöknek sok küzdelemmel járó és nagy sikereket eredményező Országos Képzőművészeti Társulati elnöki pályája. Mint az olvasó a mondottakból láthatja, e hat közgyűlési megnyitó beszéd a nagybecsű könyvnek derék és főtartalma, a miket hátrább jellemzek. Érintem röviden a többieket is, az írót és tárgyát illető legfőbb jellemvonásaival. Gróf Károlyi István emlékezete. Ebben — mellőzve Francziaországban lakása alatti élményeit s a franczia társadalmi élet és erkölcsök érdekes rajzát, valamint az egyház iránt tett áldozatait — Károlyinak az Akadémia, gazdas. egyesület, Dunai gőzhajózás, lóverseny, lánczhídépítés és Casino létrehozása, szóval: a gr. Széchenyi által kezdeményezett reformkérdésekben hív résztvevő társ, s különösen az irói segélyegylet megalapítása által tett szolgálatai és érdemei vannak kiemelve és méltányolva. Fokozzák a fóti basilika épitetése, Markó és Ligeti híres műfestőink s Ibi műépítészünk pártolása s Garaynak boldogtalansága napjaiban menhelyadás, a szabadságharcz alatt honvéd lovasezred állítása, két fiával a honvédsorokban küzdése, a béke helyreálltával erős megsarczoltatása s börtönszenvedése. Nemes, hasznos élet, ősrégi magyar főúri jellem s jóttevésre született szív voltak tulajdonai. Fót egykor a magyar írók üdülő ') Olvasta a m. tud. Akad. 1883. május 20-ki közülésén. SZÁZADOK. 1889. IV. FÜZET. 22