Századok – 1889

Könyvismertetések és bírálatok - AGRICOLA: Ipolyi Arnold kisebb munkái V. k. - II. közl. 332

334 történeti irodalom. sulatot akadályozza czéljai elérésében. Az orvoslásúl felhasznált eszközök nem vezettek czélra. Háromezer fizető tag kellene e végre, a mire nincs kilátás. Ez a társulat munkásságát bizonytalanná teszi s folytonos sinylés és sisipliusi munkája mindaddig orvosolatlanúl tart, míg a magasb hazafiúi érzet egyesülve a műérdeklődéssel és műtanulmánynyal, nem emeli magasabb színvonalra közmíveltségünket. (429—430. 11.) A kiállítást és képvásárlást ez évben is sikerültnek mondja az elnök. »A királyi felség - úgymond — megjelenve tárlatainkon, nagyobb összeget vásárolt kizárólag magyar művészektől. (430. 1.) Nagyjaink és műpártolóink is követték az adott példát; de az úgynevezett müveit nagy közönség, — melyet csak látványosságok érdekelnek — nagyobbrészt mostohán s érdekletlenséggel viseltetik a magyar művészet fejlődése és haladása iránt. (430—431.11.) A müncheni kiállításra megjelent művészeink jó véleményt keltettek művészetök s nemzetünk iránt. Az akadémia nagytermének falait Benczúr mester fogja a magyar tudományos irodalom története korszakos jeleneteinek festésével díszítni. Bemélhető, hogy ezt követni fogják a budai és lipótvárosi egyházak, a Deák-mauzoleum, országház, műcsarnokok s. a. t. S tán nemsokára az átalakítandó királyi palota nagyszerű építkezései, melyek hosszú évekre fognak művészeinknek munkát és hasznot biztosítni! Utolsó beszédében 1885. márcz. 5. a társúlat sikereiről szólván: Munkácsy képének hatását s a művész közöttünk megjelenését hirdeti honfiúi örömmel s büszke önérzettel; elmondja, hogy sietett a közénk érkező világhírű művésznek az egész ország kijelenteni rokonszenvét és tiszteletét, hogy Munkácsy műve által a társulat kiállításának látogatói eddig soha nem tapasztalt számmagasságot értek el s közel 100,000-re emelkedtek, s ez a társulatnak 32,527 forint belépti díjból 10,000 forint tiszta jövedelmet adott. Legyen mind ennek áldásos hatása úgy a műtárlatra, mint főleg a nemzeti műérzés és magyar művészet emelésére. »Ez lesz legméltóbb koszorúja nagy mester hazánkfia dicsőségének, mihez még ama buzgó óhajunk fűződik. — mond az elnök, igazán a nemzet szivéből véve szavát, — hogy neki hatalmas szellemi erejéhez hasonló ép egésséget kívánva, ha egyszer befejezte magasztos művei trilógiáját, jöjjön el ismét hozzánk és alkossa meg — mint hazafiúi igéretét bírjuk — nemzete múltja dicsőségének tervezett képkörét az Országház s az Akadémia termeiben: őseink két legnagyobb tényét, a honfoglalást s a magyar állam megalkotását, valamint a nemzet legmagyarabb királya, Mátyás udvarában a tudomány és művészet dicsőségének méltó képeit.« (448—449. 11.)