Századok – 1889
Értekezések - STESSEL JÓZSEF: Fraknó multja 294
296 STESSEL JÓZSELÍ. tetni az ismeretlen tulajdon nevekben, hogy sokszor az olvasást csak a mostani földrajzi nevekből vagy több ugyanegy helységről szóló oklevél segítségével lehet eligazítani. A betűk fölcserélése által támadt hibák megyénkre (Sopron) vonatkozólag is előfordulván, magám is máskor már néhány példát hoztam föl; ez alkalommal azonban meg kell említenem hogy épen aKésK betűk fölcserélése általában gyakori szokott lenni, s ezt megyénkre nézve is tapasztalhatjuk, hogy példáúl az okiratokban Klingenbacli helyett Bingenpach, Keich földterület helyett Reich hibás neveket találunk, vagy olvasunk. De mások is constatálták, hogy Keczel helyett néhol Bethel olvasható ; Ketelpataka nevét Rételpatakának olvasták, a mely utóbbi névre nézve az a különös, eset is előfordul, hogy az az újabb irodalomban is Bételpatak alakban iratik. Ezért tehát könnyen megeshetett, hogy a mi Rethuck nevű helységünket is ily betűcsere érte. Lássuk már most, hogy a Böjtök szó máshol a régi korban hogyan Íratott? Ezt azon időben Reutuk-, Reutuch-, Rehtuk-, Rulituk-, Ruchtug-eur alakban, s a Sopronon alúl fekvő Röjtököt pedig Rulituc-nek írták az oklevelek. És most legyen szabad az 1223. évben a Nagymartoniaknak adományozott Ruhtuk-eur (Röjtökőr) nevű földterület határleírásából néhány igen érdekes adatot közölni, melyekből kitűnik, hogy annak határvonala keleten megindulva s déli iránynak tartva, ezen lítjában tőle keletre: Besseneo (= Pecsenyéd), Telek azután némely magán birtok és Gadimásrét (a mai Siklós tájékán) feküdtek, végre leszállt Martonfalu völgyébe, mely völgy az osztrák határig neki határúi szolgált, s aztán tova haladva az osztrák szélen, lecsapott a Sárviz (ma Lajta) folyóra stb. Mindez bizonyítja, hogy úgy mint már 1202-ben, azonképen 1223-ban is •Martonfalva Röjtök-őrrel határt tartott; mert azon körülmény, hogy először Röjtök utóbb pedig Röjtök-őr nevet viselt a nevezett földbirtok, az nem változtat a dolog lényegén, miután különben is tudjuk, hogy a mai Lajtapordány is egyszer Pordány máskor Or-Pordány név alatt jelenik meg az okiratokban; más részről pedig hihető, hogy az »Őr« szó 1202 után a határszélen fekvő Röjtökhez azért csatoltatott, hogy ezt a Sopronon alúl fekvő másik Röjtöktől megkülönböztetni lehessen. Különben az sincs kizárva, hogy, ezen határszéli őrségi területnek egyes részei egyszerűen Őr nevet is viseltek, legalább későbbi okmányadat (1304.) tanúsítja, hogy Röjtökőr területének északi része,, »Sur' vagy mint én gondolom helyesebb olvasással »Eur« = Or neve alatt is előfordúlt. A martonfalvi völgy alatt mit kelljen érteni, erre vonatkozólag a leírás szövege alapján azt tartom, hogy nem messze azon tájékon, hol a mai pecsenyédi határ déli csúcsa a
