Századok – 1889
Értekezések - Dr. KOMÁROMY ANDRÁS: Költő-e vagy gonosztevő? (Listhius Jánosról) 240
KÜLÖNFÉLÉK. 241 Ha így áll a dolog, indíttatva érzem magamat hozzá szólani a kérdéshez, mert megvallom, már a históriai igazság fogalmára nézve sem vagyunk egy véleményen, de főleg azért, mert többek között magam is irtam s épen ezen a helyen Listhyről, a poétát és gonosztevőt egy és ugyanazon embernek tartva. A mi Wissgrillnek lelkiösmeretességét illeti, ez ellen nekem semmi kifogásom sincs, de minden köteles tiszteletem daczára, mellyel ezen előttem jó formán ösmeretlen német tudós iránt viseltetem, ki kell jelentenem, hogy magyar dolgokban tekintélynek nem fogadhatom el, legalább is a Listhy-nemzetség leszái-mazásának összeállításában erre nézve egyátalában semmi érdemet sem szerzett, a mint ezt az alább következőkben be fogom bizonyítani. Meglepő járatlanságra mutat a magyar társadalom felsőbb köreit illetőleg legelsőben is az az állítása, hogy báró Listhy J ános Széchi Anna Máriát vette nőül. Tehát az annyiszor megénekelt »Murányi Vénus«, gróf Bethlen István, rozsályi Kun István és Wesselényi Ferencz nádor után, változatosságnak okáért ráadásúl még Listius Jánost is boldogította volna szerelmével ? Az idő utóvégre is kifutja, s csak azon múlik a dolog, hogy János úr felesége Széchi Kata volt és a »Murányi Vénus«, mint afenmaradt emlékek bizonyítják, még sógorának sem szívelhette a jámbort, nemhogy szerelmes húgától kívánta volna elhódítani. Ezzel, azt hiszem, nem szükséges bővebben foglalkoznom. Csergheő azonban még habozik, hogy Wissgrillel szemben igazat adjon-e a magyar históriának, mert csak jegyzetben látja tanácsosnak felemlíteni, nehogy a mester tekintélyét sértse, hogy Listhyné »mások szerint« Széchi Kata volt. Menjünk tovább. Wissgrill tudósítása szerint ifj. Listhy Jánosnak, ki később gróffá lett és »mint családjának végső fisarja halt meg 1673-htm« (i.h.) felesége »Maria Anna Freiinn von Őrlik und Laczicska« volt. Én azonban úgy tudom, hogy köpcsényi gróf Listius János királyi tanácsos és kamarás feleségét laziskai Őrlik Ágnesnek hivták és a gróf 1673-ban már csak azért sem halhatott meg, mert három évvel később, tehát 1676-ban adta el Eszterh'ázy Pálnak a köpcsényi uradalmat.2 ) Erről pedig Csergheő úr szemé*) A »Turul« 1886-ik évf. 3-ik füzetében a 144-ik lapon olvasok »Schauplatz« ez. dolgozatáról egy magasztaló ösmertetést, melyhez azonban magam részéről jelenleg nem csatlakozhatom. 2) 1G74. deczember 10-én gróf Listius János feleségének laziskai Őrlik Ágnesnek, az Isten kegyelméből ezután születendő gyermekeinele terhét is magára vévén, bizonyos Mosony vármegyében fekvő jószágait Naszvádi SZÁZADOK. 1889. III. FÜZET. 16