Századok – 1889

Értekezések - THURY ETELE: Dragoni Gáspár és a körmendi főiskola. (Korrajz a XVI. századból) 215

224 DRAGONI GÁSPÁR lesz merész azon következtetésem, hogy Körmenden nem csupán theologiai, hanem vele kapcsolatban alsóbb iskola is volt, melynek elvégzése után következett a theologia, a mint ezt a tolnai főiskolában is látjuk, a honnan a növendékek a XVII. században máiegyenesen á külföldi akadémiákra küldettek. Arról akarok hát szólni, hogy Körmenden a XVI. század utolsó negyedében olyan főiskola volt, mely theologiával volt összekötve, vagyis a melyben theologiát tanítottak. Ezen főiskoláról sem Lampe-Ember 1), sem Bod2

), sem Borányi3

) sem Tóth Ferencz 4

) nem tudnak semmit; Fraknói sem említi a hazai és külföldi iskolázásról irt s előbb is említett nagybecsű müvében, csupán Bauhofernél8

) találunk, egy nyomot (melyre az illető helyen hivatkozom) létezéséről. Es jóllehet, az is nagyon kevés, amit én tudok róla, de éppen azért mondom el, a mit csak róla a Sopron városi levéltárból összeállíthattam, hogy reá irányozzam mintegy az érdeklődők szíves figyelmét, Körmend város, és a gróf Batthyányak körmendi gazdag levéltárában mindenesetre kell útbaigazító okmányoknak lenni. Körmend a Batthyányak birtoka volt Német-Újvárral együtt, a hol tudjuk, hogy Beythe István volt éppen az udvari prédikátor, aki Dragonit is jól ismerte, hiszen — mint láttuk — Sopronba is ő ajánlotta, az pedig őt bizalmas emberének tartotta. Úgy tetszik, nem is járt semmi nehézséggel, hogy a vacantiában levő Dragoninak a Batthyányak segedelmével helyet készítsen a hatalmas püspök, Beythe Körmenden, aki innen ír levelet Sopron város tanácsához felesége háza ügyében 1586. február 24-röl, s annak így írja alá nevét: 6

) »Catharina Deven, nobilis domini Casparis Dragonii Körmendiensis, ejusque provinciális concionatoris legitima consors«, mely azt bizonyítja, hogy Dragoni Gáspár 1586-ban körmendi hitszónok volt, s tekintve azon viszonyt, mely közte ós Beythe István között volt, s figyelembe véve Batthyány Boldizsárban való régi bizalmát, mikor még a soproni papságot kérte tőle: bátran előbbre tehetjük két évvel *) Lampe: História Ecclesiae líeformatae in Hungaria et Transylvania. Utrecht, 1728. 2) Bod Péter: Magyar Athenás. Szeben, 1766. 3) Horányi: Memoria Hungarorum et provincialium, scriptis editis notorum. Bécs, 17 75. 4) Tóth Ferencz: Magyar e's Erdély országi prot. ekklézsiák hist, Komárom, 1808. 5) Bauhof er: Geschichte der evang. Kirche in Ungarn. Berlin, 1857. 6) A soproni levéltárban. Magától értetődik, hogy felesége helyett, de az ö nevében írta. Az egész Dragoni írása.