Századok – 1889

Értekezések - THURY ETELE: Dragoni Gáspár és a körmendi főiskola. (Korrajz a XVI. századból) 215

ÉS A KÖRMENDI FŐISKOLA. 277 déssé érlelik lelkünkben. Körmendi és rába-hidvégi paposkodását nem említem, hanem csak utolsó működési helyét, Eohonczot hozom itt fel, a hol úgy ö előtte, mint ö utánna mindig református pap szolgált, a melyből önként következik s határozottan állítható az ő reformátussága is. A rohonczi ekklézsiához Dragonin kívül két nagy férfiú emléke fűződik: 11. m. Pathai Istváné és Szenczi Molnár Albert-é. Pathairól azt írja Tóth Ferencz,]

) hogy. .. .»1575-ben szenteltetett fel, s elsőbben a rohonczi ref. ekklézsiában, azután 1592-ben már pápai prédikátor volt,« melyet ő azért tesz 1592-re, mert ez évben adta ki — mint pápai pap — Agendáját. Mivel azonhan Dragoni 1591-ben rohonczi pap korában egy könyvet adott ki, világos előttünk, hogy ő a Rohonczról Pápára távozott Pathai közvetlen utóda lett. S ha most felemlítem azt, hogy Pathai István adta ki az első határozottan református irányú Agendát; ha hivatkozom arra, Dragoni Gáspár halála után 1612-ben már ismét Pathai István volt rohonczi prédikátor2

) s ennek Veszprémbe való költözésével Batthyány Szenczi Molnár Albertet hívta meg a rohonczi prédikátorágra, aki ott két évig hivataloskodott is:3

) azt hiszem,mindezek azt bizonyítják, hogy Dragoninak is reformátusnak kellett lennie. Igaz, hogy akkor, mikor ezen rajzban szereplő egyének éltek, vagyis helyesebben addig az időig, a meddig ez azokkal foglalkozik, még nem váltak külön a protestáns felekezetek: de a szakadás csirái mindenesetre előbb keresendők, s ha figyelmesen vizsgálódunk, ím Dragoni életében is arról győződünk meg, hogy nagyon könnyen megtaláljuk az 1591. évi csepregi zsinat Ariadne fonalának kezdő szálait, s azok a szálak teljes biztossággal vezetnek bennünket. A teljes elválás 1591-ben kezdődik, s minden jel, nyom arra mutat, hogy azután egyik vagy a másik papja hitnézete volt döntő befolyással az egyházak pártállására. Dragoni Gáspárnak egy elévülhetetlen érdeme van Sopron szabad királyi város történetéhen, a melylyel csak a saját magas műveltségét, hitbuzgóságát példázza, avval magának ércznél maradandóbb emlékszobrot állítván. 0 volt nevezetesen az, aki a magyar iskola alapját Sopronban megvetette, s abban itteni hiva*) Tóth Ferencz: Túl a dunai református püspökök élete. Győr, 1808. 64. 1. 2) Faló András: Codex Diplomatics. Pest, 1869. 62. 66. 72. 73. stb. lapjain lásd Rohonczról kanizsai Pálffy Jánoshoz küldött leveleit, ki ekkor pápai pap volt. 3) Toldy Ferencz: Adalékok a régibb magyar irodalom történetéhez.