Századok – 1889

Tárcza állandó rovatok - Tárcza különfélék - Történeti értekezések iskolai értesítőkben. Ism. dr. Váczy János - 178

TÁRCZA. 179 :Ji régi korból fenmäradt részekben szűk helyiségek, vastag falak vannak. Továbbá minden várban három főrész különböztethető meg: 1. az őrtorony a védelem középpontja; 2. az őrségi szobák, melyek az őrtoronyuyal össze vannak kapcsolva és 3. az uraság lakása, mely tágasabb helyiségekből áll. Úgy e most említett, mint a következő néhány programmértekezés hazánk kulturális történelmének képezi egy-egy részletét, melyeket a történettudósok néha-néha sikerrel értékesíthetnek. Pl. a — ZSOLNAI KIR. KATII. GYMNASIUM ÉRTESÍTŐJE »Középiskoláink szervezése Mária Terézia királynő által 1776-ban és azok további fejlődése« czimü értekezéssel, vagy jobban mondva adatközléssel kezdődik, a mely ugyan csak a kormány rendeleteit közli meglehetős száraz kivonatban, de még is van némi értéke, annál inkább, mivel mióta Molnár Aladár ismeretes nagybecsű monograpliiáját megírta, e téren nagyon keveset tettek történetíróink, hogy a közoktatásnak oly nevezetes fejlődési menetét tisztázzák. Örömmel fogadunk azért minden még oly csekély jelenséget is, mely e specialis kulturkérdésre vonatkozik. Ha Csáka Károly, a közlő, nem •elégszik vala meg a rendeletek kivonatos közlésével, de némi következtetéseket is igyekszik levonni e rendeletekből s azok szellemét bírálni is megpróbálja: tanügyi irodalmunknak emez elhanyagolt részét sikerült volna egy parányi lépéssel tisztáznia. így a száraz adatok nem annyira értesítőben, mint valamely történelmi adattárban volnának igazi helyükön. Hasonló irány vezérlé a — MISKOLCZI KIR. KATII. GYMNASIUM ÉRTESITÖJÉ-ben közlött értekezés íróját is, Bajay Araandot, ki a miskolczi gymnasium múltjának történetét adja elő röviden 1729-től 1885-ig. Pár lapnyi bevezetés után időrendbe foglalja a gymnasium igazgatóinak s tanárainak neveit minden megjegyzés, jellemzés nélkül. A mit azonban Bajay elmulaszt, azt a — MAROSVÁSÁRHELYI EV. REF. KOLLÉGIUM ÉRTESITÖJÉ-ben közlött nevezetes irodalom- s kultúrtörténeti értekezés írója, Koncz József szépen helyrepótolja a marosvásárhelyi ref. kollégium ismertetéséről szóló adalékaiban. Az itt közlött rész már a második folytatása a nagy gonddal összegyűjtött adatoknak. Itt veszsziik, hogy csak a nevezetesebbeket említsük, Bodola Sámuel, Török János, Eresei János, Szász István, Bod Péter, Hegedűs János stb. nagyhatású tanárok működésének leírását s életrajzukat. Konez József minden egyes tanár életrajzát előadja s elmondja, hogy került mindegyik e vagy ama tanszékre, hogy töltötte be hivatását, milyen irodalmi működést fejtett ki stb. A KEGYES TANITÓRENDIEK VEZETÉSE ALATT ÁLI.Ó KOLOZSVÁRI KÓM. KATII. FŐGYMNASIUM ÉRTESÍTŐJÉ-ben Kis Sándor »A kolozsvári róm. kath. főgymnasium önképzőkörének huszonötéve« czimü értekezését tisztán paedagógiai szempontból teszi közzé, hogy »nemzeti fejlődésünk ügye'; nek« használhasson, mint mondja. Ugy véljük azonban, hog}' a cze'lt a szerző nemcsak hogy el nem érte, de tán meg sem közelítette. Az alapszabályok s jegyzőkönyvek kivonatos közlése 1863-tól 1888-ig csak úgy 12*