Századok – 1889

Értekezések - Gr. LÁZÁR MIKLÓS: Erdély főispánjai (1540-1711.) - XII. közl. 131

KKDKI.V FÍilSVÁNTJAJ. Yáradnak aug. 28-kán történt eleste után Tisza előbb debreczeni hanninczados, azután kővári főkapitány. Szalárdi szerint a Kemény János 1660. november 20-ki manifestumát »a kővári kapitány Tisza István, ki a Váradról kijövetel után debreczeni harminczadosságból ezen tisztben csak most állíttatott vala, a mint leliete, Barcsai Ákosnak Grörgénybe nagy postán megküldte vala, és mindjárt ő is (Barcsay) azon nap die 26. Novembris ki az országra mindenfelé a felülésre parancsolatot bocsáttatott vala.« Rövid ideig viselte a kővári főkapitányságot; Kemény János fejedelem e tisztséggel fiát, Kemény Ferenczet, ruházta fel. Kemény János fejedelemsége alatt Tisza a fiscalis jószágok praefectusa lehetett. Ot gondoljuk azon Tisza Istvánnak, kit 1661-ben kelt oklevél mint a fiscalis jószágok praefectusát mutat fel. E hivatala megszűnhetett Kemény elestével. Apafi alatt mint az ország által megválasztott exactorok egyikét látjuk 1663-ban; azon exactorok egyike, kik az 1659-ben kirótt adó beszedésére Kolosmegye felső járására kinevezett perceptor számadásait Beszterczén megvizsgálták.2

) Azon időben, midőn az évi török adó és Erdély határainak a törökkel való tisztába hozatala ügye forogtak fenn, Tisza Istvánnak egy nyilatkozatára Haller Gábornak Temesvárról 1663. márczius 18-kán Apafihoz írt levelében ily sorokra akadunk : »Az Tisza uram discursusának mennyire kellessék nagyságodnak helyt adni, az dolgok naponként világosítják, köz magyar szó kegyelmes uram: minden botnak az végén a feje; nemcsak eleit, hanem utolját kell nézni a tanácsnak; könnyű feltalálni némely serény elmének az dolgot, de annak eleit, közepit és végit megfontolni megért elmétől lehet, ennélkűl pedig veszedelmes az serénykedő elme; melyhez képest, mely gyengén állanak most dolgaink, igen tapogatva kell cselekedni.« 1673-ban még életben találjuk. Ez időben is Várad volt lakfészke; váradi előnévvel is említik néha. Gyerömonostori Kemény Ferencz. Kemény Ferencz, Kemény János és Kállay Zsuzsanna fia. Született 1636-ban. Nevéhez tisztség 1659-ben még nincs kapcsolva, midőn ez év január 28-ik napján Bethlenben egy kezeslevél aláírója.8

) 1661. február 14-kén már mint kővári főkapitány jő elő, azzá őt Kemény János akkor tette, mikor fejedelem lett. !) Jos. Corn. Kemény, Dipl. Tr. VIII. Je. 2) K. Papp Miklós, Történeti Lapoh II. k. 965. 1. s) Mag,/. Tört. Tár XVIII. k. SZÁZADOK. 1889. II, FÜZET. 10