Századok – 1889

Értekezések - Gr. LÁZÁR MIKLÓS: Erdély főispánjai (1540-1711.) - XII. közl. 131

ERDÉLY FŐISPÁNJAI. (1540—1711.) xn. Kővár-vidék főispánjai. A kővári vár régen Laczkíi András erdélyi vajda birtoka lehetett, kinek György nevű fia 1368-beli oklevélben mint »filius vaivodae de Kőváry« jő elő. A XIV. század végén a Drágfyak birtoka lett, e család tagjai birják ezután, és somlyai Báthory Anna, ki előbb bélteki Drágfy Gáspár, azután Homonnai ürugeth Antal özvegye azt 1548-beli oklevélben »Castrum nostrum«-nak irja. A Drágfy-család utolsó fisarjadéka 1555-ben elhalván, csak leányivadék maradván hátra, nyírbátori Báthory György, ki a volt Drágfynét Báthory Annát nőül vette, Kővárt elfoglalva tartotta, az ő kezén találjuk 1565-ben is, ki akkor híve Szapolyai János Zsigmondnak. 1565-ben Svendi Lázár beveszi a várt Miksa császár számára.1) A Miksa ellen hadat viselő János Zsigmond 1567-ben Bebek György által ostromoltatja azt és az ostrom tizenharmadik napján János Zsigmond ura lesz a várnak. Pesty Frigyes szerint a kővári uradalom Közép-Szolnokmegye kiegészítő részét képezte; szerinte »a XVI. század alatti sorsáról keveset tudunk, még is ennek lefolyása alatt készült elő Kővárvidék különválása az eddigi földirati szervezettől. Kővárnak különválását Közép-Szolnok megyétől hihetőleg a XVI. század végére tehetni.« A fiskálitások közé a kővári vár, nézetem szerint, az 1567. utáni években soroztatott. Első, kit mint a vár főkapitányát ismerünk, malomfalvi Brinyi László. A Marczali által közölt Regestákban 1565. márcz. 14-ki levél szerint: »Báthory Györgyöt majdnem elfogtuk, ki azóta már hűséget esküdött a császárnak. Ez által Kővár is hatalmunkba kerül.« 9*