Századok – 1889

Értekezések - Dr. KARÁCSONI JÁNOS: Oklevelek Patócsy Ferencz születése helyéről 121

PATÓCSY FERENCZ SZÜLETÉSHELYÉRÖL. 129 Azt, hogy 1. a Maros mellett, Lippa és Hosszúaszó között a XVI. századbari Eperjes nevű vár létezett; 2. hogy ez a vár azelőtt Iregd, aztán Eperjes nevet viselt; 3. hogy 1511-ben és azelőtt még ez a vár a Patócsyaké volt. A körös-marosközi Eperjesről pedig azt tanítják az oklevelek : 1. hogy 1510-ben és később is Brandenburgi György birtoka, az egész XVI. században (az 1561-iki hivatalos összeírás elvitázhatatlan bizonysága szerint) a gyulai vár tartozéka volt; 2. hogy ez legfeljebb 1530. után a gyulai vár birtokával jutott egy ideig a Patócsyak kezére; 3. hogy itt csak egyszerű falu volt, vár vagy kastély pedig soha sem. Tekintetbe véve már most a kiinduló pontot, hogy t. i. Patócsy Ferencz születéshelye vár volt, tessék már most választani! Én nyugodtan várom történetíróink ítéletét. Még csak egy pár, rövid megjegyzést óhajtok tenni. Első az, hogy a puszta helynév, kiásott tégladarabok még nem jelentős bizonyítékok. Második az, hogy a történetirodalomban is áll az elv: Affirmanti incumbit probatio. A ki állítja, hogy a körösmarosközi Eperjesen vár volt és az a Patócsyaké volt, bizonyítson pozitivebben. A negatív érvelés ráolvasása másra még nem bizonyíték. A harmadik ez. Az születéshelylyel nagyon összefüggő kérdés az is, kik voltak az illetőnek szülei ? E tekintetben aztán bátorkodom a tisztelt értekező urat két olyan adatra figyelmeztetni, a mely az eddigiekből ítélve, figyelmét kikerülte, pedig ezek Patócsy Ferencz pártállásának, tetteinek, viseletének megbirálásában elsőrangú jelentőséggel bírnak. Petrovics Péter az alvidék főkapitánya 1539. szept. 18-án kijelenti az aradi káptalan küldöttei előtt: »hogy ő kiváltképen a testvéri szeretettől indíttatva (zelo fraternitatis specialiter ductus) Aradmegyében fekvő Csálya nevű várát 6000 forintért eladta néhai vitézlő Lévay Zsigmond özvegyének Annának és vitézlő llussav János nejének, Frusinának és nagyságos eperjesi Patócsy Miklós nejének, Katalinnak (et Catliarinae Itfagnifici Nicolai Paihoczy de Eperjes consorti) nemkülönben Anna és Dorottya hajadonoknak, t. i. a fentemlített vitézlő Lévay Zsigmond özvegye, a már mondott Anna úrnő leányainak és néhai vitézlő Kálnay Ferencz özvegyének Katalinnak.« x) Micsoda »zelus fraternitatis« (testvéri szeretet vagy buzgóság) kötötte Petrovics Pétert Lévay Zsigmondnéhoz és Kálnay Ferencznéhez ? Botka Tivadar már régebben kimutatta, hogy valóságos testvéri kötelék volt az. Lévay Zsigmondnak második J) Fábián i. m. 214., 215. 11. SZÁZAKOK. 1889. If. FÜZET. 9