Századok – 1889

Tárcza állandó rovatok - Irodalmi szemle - 90

it 1 TÁR C ZA. a népeseégi s közgazdasági viszonyokra vonatkozó közleményeket foglal magában. A harmadik rész négy becses történeti monographiából áll: Szepesmegye a mohácsi vész előtt Hradazky Józseftől, a szepesi prépostság vázlatos története az alapítástól egészen a vallási forradalomig, Dr. Pirhálle Mártontól; a XVI szepes város az elzálogosítás idejében, Wéber Samutól; a szepesvármegyei középkori műemlékek jellemzéséhez Dr. Vajdovazky Jánostól, tehát mind olyan íróktól, kik Szepesmegye történetével behatóbban foglalkoznak s eddigelé is sok becses dolgozattal gazdagították a megye történetét. Mindezek igen becses előtanulmányok Szepesmegye monographiájához, de önmagukban is mint önálló kutatások eredményei, számot tesznek irodalmunkban. A maradandó becsű emlékkönyvet Demleu Kálmán, Hoth Samu és Scúby Frigyes szerkesztették. Díszes kiadásban 481 ncgyedrét ívet foglal el. —r. Az »Illyr« czímeuuyüjtemények. Irta Thallóczy Lajos. Budapest 1888. (Különnyomat a »Turul« 1888. évi folyamából) ezim alatt csinos kis füzetben megjelent tanulmány első, mely behatóan foglalkozik az »Illyr« czimer-gyíijteméuyekkel. A Bevezetésben szerző elmondja röviden, hogy kik foglalkoztak Bosznia történetével a jelen században, s hogy a boszniai emlékek közt a fojniczai híres czimergyüjtemény a »Kodoszlovje« tárgyaltatott eddig legbehatóbban. De szerző még más négy hasonlag délszláv ezimerköny vet is vett tárgyalás alá. Az első fejezetben szól az illyr elnevezésről, mely 1485-ben kap lábra, annak elterjedéséről a XVI. és XVII században s hogy mit kezdtek alatta érteni, s tárgyalja a czimer codexekct, melyekből adatait meríti. Ezek 1. Az 1595-ben összeállítót Korjeuich-Neorieb-féie ragusai czimer-gyüjtcmény, 2. a bécsi illyr ezimer-gyüjtemény, XVII századbeli kézirat. 3. A fojniczai czimregyüjtemény. Igen érdekesen hasonlítja és irja le a eedexeket s azok történetét, kimutatván, hogy mindhárom gyűjtemény az egyházirodalmi illyrismus szülötte, értéke ugyanolyan, mint azé ; költöttet való alapon e'pit fel 4. a szutjeszkai czimtábla, mely az Ohmucevic család régi nemességét bebizonyítandó, 16 századi hamisítvány. Ezekután szerző a három czimergyűjteményben felsorolt családok és czimereik jegyzékét adja, s végül az »illyr« czimerek sajátságairól értekezik, melyeket 18 ábrával is megvilágosít. —ó —a. A Magyar Nyelvtörténeti Szótár harmadik füzete, mely Bugyogó Daliás közt levő szavakat foglalja magában, elhagyta a sajtót. Óhajtandó, hogy a közönség tömeges pártfogása tegye lehetővé, hogy e vállalat mennél elébb világot lásson. — A kolozsvári Iparos Egylet története, melyet az egylet választmányának megbízásából dr. Tőrök István irt, becses adalékkal járúl az erdélyi ipar fejlődésének történetéhez. 1859-ben a szabó-czéh jegyzője lemondott hivataláról azért, mert a czéli elhatározta, hogy ezentúl a tanuló levelek magyar nyelven adassanak ki (az előtt németül adattak ki) s a következő évben már iparos olvasó társulatot is alakítottak, melyből a ma virágzó