Századok – 1889
Tárcza állandó rovatok - Tárcza különfélék - Történeti értekezések iskolai értesítőkben. Ism. dr. Váczy János - 89
TÁRCZA. 89 Szekér életpályájának ismertetésében felhoz. Nemcsak történeti müveit ismerteti azonban részletesen, hanem a »Magyar Robinson«-1 is, melyről Beöthy ugyané folyóirat hasábjain értekezett oly bekatólag. A szerző ez utóbbi tekintetben jobbára Beöthy véleményét igyekszik bővebben fejtegetni, bő kivonatot adva az ismeretes műből. Végül Szekér nyelvi sajátságait, s stílusát ismerteti, mindenütt szorgalmas kutatást s gondos feldolgozó képességet nmtatva. Ez értekezés valóban számot tarthat arra, hogy ne csak az a szükkörü olvasó közönség méltassa figyelmére, mely az efféle értekezéseket meg szokta tekinteni, de mindazok, kik egyátalában az irodalomtörténeti adatok iránt érdekkel viseltetnek. Mind ezt kevésbbé mondhatni a Sümegi1-vállosi államilag segélyezett reáliskola éetesítőjé-beil közzétett értekezésről, melynek szíme: »Magyarország népességének megalakulása.« Az az értéke azonban ennek is elvitázhatatlan. hogy az iskolai növendékek, kiknek első sorban szólnak az efféle programmértekezések, világos képet nyernek a főhetett kérdésről, melyet a szerző, Földi János, nem önálló kutatás útján ugyan, de a legjobb magyar történelmi müvek nyomán ügyekezett megfejteni. E tekintetben tehát szerző czélját érte, — Az eperjesi kir. katii. fögymxasiu.m értesítője »Adatok Sál'osmegye történetéhez II. József korában« czímü értekezéssel kezdődik, melyet szerzője, Thurinszky Károly jobbára önálló levéltári kutatás után készített. Bevezetésül szól a megyének a XVIII-ik századi történelméről I. József, III. Károly s Mária Terézia korában, de csak ama szempontokat emelve ki, a melyek tulajdonképeni tárgyát illetik. Különösen érdekes azonban értekezésének az a része, melyben József türelmi rendeletének hatását méltatja a megye történelmében. Sárosmegye a türelmi rendelet kihirdetését, megtagadta s Józsefnek nyilt rendeletet kellett újból kibocsátani a megyéhez, hogy ezélt érjen. De ez ellen felirtak a megyei rendek s nyugodt, komoly hangon kérték a császárt az ország alkotmányos szabadságának s törvényeinek megtartására. A szerző ehhez hasonlókig József császár valamennyi intézkedésének hatását nyomozni igyekszik a megye történetében. Végül pedig reményét fejezi ki, hogy ha a megyei levéltári adatokat még pontosabban átkutathatja, mint eddig tette, talán sikerül megírnia a megye mouographiáját, — mit, ha hasonló lelkiismeretességgel végezne, mint a melynek jeleit e rövid értekezésből is látjuk, örömmel kellene fogadnia mindenkinek, ki a nemzeti múlt iránt igazán érez. Hasonló irányú értekezéssel kezdődik a — Trencséx'i kie. kath. fögyjixasium értesítője is, melyben Janovszky László Trenese'nnek a Rákóczi-mozgalomban viselt szerepéről értekezik, nem önálló kutatás nyomán, mint az előbbi, inkább csak Thalynak idevonatkozó müvei nyomán. Az 1703-ik évvel kezdi s az 1708-ikkal végzi. Jobbára csak a város ostromára, a városi nép szerepére van tekintettel s nem annyira politikai mint hadi tekintetből mond el néhány részletet e mozgalmas évek történelméből. Fontosabb ennél a
