Századok – 1889

Könyvismertetések és bírálatok - -N.-: Szepesmegye a mohácsi vész előtt. Írta Hradszky J. 73

TÖRTÉNETI IRODAI,UM. Ezek után szabadjon reméllenem, hogy az érdemes szerző minél elébb közre fogja bocsátani művének hátralevő részét is. A történetkedvelő közönség csak hálás lehet ily műnek kiadásáért, mely monographia-irodalmunkat kétségen kívül becses műveltségtörténeti adatokkal gazdagítja. ZSILINSZKY MIHÁLY. Szepes vármegye a mohácsi vész előtt. Irta Hradszky József. Szepesváralján Szita Géza »Püspöki könyvnyomdájában« 1888. 115 old. Mielőtt (1883-ban) a »Szepesmegyei Történelmi Társúlat« társúlatunk egyik tagjának kezdeményezése folytán megalakult, Hradszky Józsefnek, Szepesváralja buzgó r. kath. lelkészének neve előnyösen ismert volt a Szepesség specialis történetének tanulmányozásáról. A Lőcsén megjelenő »Zipser Bote« hetilap, a Magyarországi Kárpátegyesület évkönyvei több történelmi közleményét adták ki, ezek közt a »Vándorlások a Szepességen« czíműt. A Szepesmegyei Történelmi Társúlat évkönyvei 2-ik és 3-ik évfolyamában derék tanulmányt közölt »Szepesvármegye helység nevei«-ről, u. azon társúlatnak 1888-iki, iV-ik évfolyamában és a Magyar Orvosok és Természettudósoknak Tátrafüreden 1888. aug. 22—27. napjain tartott XXIV-ik vándorgyűlése alkalmából Császka György szepesi püspök költségén kiadott »Szepesi Emlékkönyv «-ben egyidejűleg jelent meg a fenti czímen külön lenyomatban is közrebocsátott könyv. Ismerve a nehézségeket, melyekbe a mohácsi vészt megelőzött kornak még általános országos kérdéseket illető történelmi kutatása is kerül, csak méltánylással szólhatunk a vidéki társúlat tagjáról, ki ilyen nehezebb feladat megoldására vállalkozott és azt működése korlátozottabb körében oly sikeresen oldotta meg. Hradszky dolgozata négy fő részre oszlik: I. Politikai viszonyok, melyben Szepesvármegye »üskor«-át röviden említve, tárgyalja a »Honfoglalás« alkalmával a Szepességen történt első magyar telepítést, melynek következtében kialakúlt ottalándzsásoknak 1806-ig a megyétől független széke; —• majd a szászok betelepítéséről, a tatárjárás után következett »Újra telepítés«-ről szól, oly részletes képet adva erről, minővel lakosai eredetét illetőleg eddig kevés megyénk dicsekedhetik. — Nagyobb figyelmet érdemelnek »a Szepesség közjogi állása« és a »megye vagy várispánság?« czímű részletek,melyekben némely megbeszélendő amennyiben Botka és Pesty kiváló történetíróinktól eltérő nézeteket vall — kérdéseket vet föl. Hasonlóan a »Néposztályok« czíme alatt is, hol a szepesi lándzsásokat a »filii jobbagionum«-tól külömböző, régi idők óta valódi nemesi osztálynak állítja. Szól