Századok – 1889

Könyvismertetések és bírálatok - Dr. PÓR ANTAL: Magyar Történelmi Emlékek II.k. Kiadta Kubinyi F. 63

TOLTTKN'ETI IRODALOM Többire nagyban emelik e publicatio értékét a gondosan egybeállított név- és tárgymutatón felül a Kubinyi jegyzetei, melyekben az előforduló helynevekre nézve nyerünk alapos fölvilágosításokat. Szépen irt előszaváért is, mely e kötet jelesb okleveleit és tárgyait kiemeli és csoportosítja, megérdemli elismerésünket. Azonban azon »ősmagyar« személynevekre nézve, melyek ezen kötet okleveleiben elszórva találtatnak, és melyeket a XXIII. és XXIV. lapon összegez, nem lehetek vele egy nézeten. Minél tovább tanulmányozom a XIII. és XIV. századbeli szokatlanabb személyneveket, annál inkább erősödik bennem a meggyőződés, hogy ama régi személynevekben mentül kevesebb az »ősmagyar«. Sőt máris szabályul merném fölállítani, hogy a XIII. és XIV. században használatos ma már szokatlan keresztnevek (és nem a többnyire »dictus«-szal jelölt vezetéknevek) az ó-testamentumból és keresztény Martyrologiumból kölcsönzött, részint magyarított, részint csonkított vagy átidomított, részint a szlávból, németből, olaszból és más idegen nyelvekből már átidomítva átvett nevek. Annak ugyan nem mondhatok még ellent, hogy e szabály alól lehetnek kivételek, minthogy sok név származását megfejteni se vagyok képes, annál kevésbbé megokolni: de azt hiszem, hogy ha a magyar onomastikával foglalkozó tudósaink az imént jelzett, közelebb eső elvből indulnak ki, mielőbb tetemes eredményre jutnak. A mű kiállítása dicséretére válik a Légrády-testvérek nyomdájának, nem úgy a sok sajtóhiba, melyeknek csak kisebb része talált a végső másfél lapon javítást. Mindezek után örömmel nézünk Kubinyi Ferencz Ígérete valósítása elé, hogy a Történelmi Emlékek e második kötetét nem sokára a harmadik, melynek szintén a hontvármegyei magánlevéltárak, ezt a negyedik és többi kötetek fogják követni, melynek a Kubinyi-család várgedei, nyustyai és kővári ágainak levéltárai fogják szolgáltatni anyagát. PÓR ANTAL. Diplomatarium Iiaczkeviense. Ráczkevei Okmánytár. Kiadja Magdics István, székes-fehérvári püspöki szertár tó, könyvtárnok, szentszéki ülnök és jegyző. Székes-Fehérvár, 1888. 8-rét. I—XI. és 1 — 272. 1. Az Insida magna, vagyis a mai Csepel-Sziget jelentékeny szerepet játszott hazánk történetében. »Már Árpád vezér és nemesei — regélik koriróink — bemenvén a szigetbe, s azon hely termékenységét és kövérségét s a Duna vizének erősségét látván, a helyet kimondhatatlanúl megszerették ... és elhatá-