Századok – 1889

Bizottsági jelentések: - A kirándúlás története. Írta dr. Szádeczky Lajos 139

A KIRÁNDULÁS TÖRTÉNETE. 151 beható előkészület hiánya miatt ezúttal bővebb gyűjteményt össze nem szerezhettünk. De buzdításúl fog szolgálni e szép, emlékezetes alkalom arra, hogy jövőre nagyobb terjedelemben feleljünk meg a történelmi tudomány kívánalmainak. Ezúttal kérjük rögtönzött kiállításunk tárgyait becses figyelmökre méltatni.« Thaly Kálmán válasza után a szép számú közönség megtekintette a kiállítást, a mely meglepően tárta fel, mily gazdagságát őrzi a műkincseknek a derék két bányaváros. Főként gróf Teleki Sándor gazdag gyűjteménye, melyet a grófné maga rendezett el igazi műérzékkel, lepett meg mindenkit. Nagybecsűek a két város, a ref. egyház által kiállított mű- és régiségtárgyak. Sok érdekes volt a magánosok által kiállított tárgyak között is. Ezekről az Archaeologiai Értesítő legközelebbi füzete hoz ismertetést Schönherr Gyulától, a kinek a kiállítás rendezése körűi kiváló érdemei vannak. A kiállítás megtekintése után a társaság az Európa szálló dísztermében gyülekezett, a hol délután 2 órára volt kitűzve a társúlat tagjainak tiszteletére rendezett díszebéd. A Rákóczi-indulóval fogadták a vendégeket. Hosszú és csinosan terített asztaloknál foglalt a 60 tagot számláló társaság helyet, s kedélyes hangúlatban — számos pohárköszöntővel fűszerezve, — mintegy két óra hosszat tartott az ebéd. A pohárköszöntők során Schönherr Antal a királyért, Nyirö Sándor Nagybánya városa nevében a történelmi társúlatért, Thaly Kálmán hosszú s szellemes felköszöntőjében érdekesnél érdekesebb adatokat sorol fel Nagybánya városának múltjából s különösen a Rákóczi-kornak idejéből. Poharát Nagybánya város közönségéért s annak helyettes polgármesteréért, Schönherr Antalért üríti. Márki Sándor a tanári karért, Szunter igazgatóért s egy létesítendő történelmi muzeum eszméjéért üríti poharát. — A másodtitkár gr. Teleki Sándort élteti, mint a ki nem írta, de csinálta a történelmet. Deák Lajos tanfelügyelő Nagybányára, mint egy haladni kivánó városra —, Géressy Kálmán Nagybánya város tanácsára emeli poharát. Gergely Károly a nagybányai bizottság elnökét, Szabó Károlyt élteti; majd a jelenvoltak nagy meglepetésére, gróf Teleki Sándor emel szót. Szónokolni — ugy mond — soha sem szokott s nem is hiszi, hogy őt a társaságból valaki hallotta volna, azonban most egy franczia közmondást akar megczáfolni, mely szerint a távollevőknek nincs igazuk: élteti Szilágyi Sándor távollevő titkárt. Palmer Andor a másodtitkárt, mint felolvasót, a ki viszont dr. Schönherr Gyulát élteti, mint a kinek nagy része van a felolvasás körűi. A pohárköszöntők sorát Erdélyi zárja be, éltetvén Nagybánya város hölgyeit.