Századok – 1889

Bizottsági jelentések: - A nagybányai bizottság jelentése. Írta dr. Schönherr Gyula 126

134 BIZOTTSÁGI JELENTÉSEK. '134 és 1584. évekből származó, végrendelet-megerősítést tartalmazó okleveleit (80—82. sz.), körűlbelől mindarról megemlékeztünk, a mi nevezetesebb dolgot a városi levéltár e korszakból napjainkig megőrizett. A tulajdonképeni ügyiratok csak az 1599. évnél kezdődnek, a jegyzőkönyvek azonban már 1560-tól. A régi jegyzőkönyvekből mindössze 5 darab maradt meg; az első az 1560-tól 1635-ig terjedő időszakot öleli fel s azért is érdekes, mert egyúttal registráló-könyvűl szolgált, melybe 45 db oklevél lett beiktatva, jobbára Izabella királynétól és János Zsigmondtól, néhány Miksától is. A többi kötetek némi hézagot leszámítva ennek folytatását képezik, de meglehetős rendetlenül vannak vezetve: így a II. kötetben, mely az 1640. évnél veszi kezdetét, egész 1740-ig vannak feljegyzések ; a III. kötet 1658-tól 1671-ig, alY. 1694-től 1700-ig, az Y. 1701-től 1715-ig terjed. Mindezeknek, valamint az ügyiratoknak a város belviszonyaira, a polgárok életére, társadalmi, műveltségi, erkölcsi állapotaikra vonatkozó nagybecsű adatait Katona Lajos a város volt buzgó levéltárnoka, jelenleg városi pénztárnok, hő kivonatokban ismertette a »Nagybánya és vidéke« helyi lap 1881-iki évfolyamában; további tanúlniányozásuk és feldolgozásuk pedig a város majdani monografusának lesz hálás feladata; köztörténeti s általánosabb műveltségtörténeti momentumaik azonban a bizottság tagjainak is bő anyagot nyújtottak a tanúlmányozásra. Mindezek eredményének részletezésére e helyütt nem terjeszkedhetvén ki, csak a Rákóczy Ferencz korabeli anyagot említjük meg, mely főleg az 1703. és 1711. évekből, abból az időből, midőn az actio kis területre lévén szorítva, lokális dolgok is országos jelentőséggel bírtak, még e kor legalaposabb történetírójának, Thaly Kálmánnak is jelentékeny adatokkal szolgált óriási adatkészlete kiegészítéséhez, a vetési táborból 1703. aug. 17-én kelt és II. Rákóczy Ferencz sajátkezű magyar aláírásával ellátott védőlevelében — a debreczeni könyvsajtó termékében — pedig a régi magyar egylevelű nyomtatványok sorozatához járúl új, eddig ismeretlen adalékkal. A levéltár igen becses gyűjteményét képezik végül a régi czéhek iratai, melyek a XY. századtól kezdve tanúlságos képet nyújtanak a város korán kifejtett ipari életéről. Dr. Szádeczhy Lajosnak a nagybányai zárgyűlésen tartott előadása, mely oly élénk színekkel tárta e képet elénk, fölment e csoport bővebb ismertetésétől; csak a létszámot kívánom ezúttal konstatálni. A mohácsi vész előtti korból származó 6 db oklevelen kívül, melyekről fentebb már történt említés, a XYI. századból 4 db oklevelet találunk ez iratok közt, a XVII. századból 19, a XVIII-ból 21, s a XIX. századból 5 db kiváltságlevelet, tanács-