Századok – 1888
Értekezések - R. HORVÁTH JENŐ: Gróf Nádasdy Ferencz és a Nádasdy-levéltár 421
«RÓF NÁDASDY FER1ÎNCZ ugyan о tárgyban ír ; tudatja, hogy a berezeg által neki adományozott huszárezredet átvette s panaszkodik, hogy annak tisztikara, ezredestől a hadnagyig, semmit sem ér; a hadbíró pedig valóságos idióta. Deczember 11-én újra a szerfeletti kiterjeszkedés felett panaszkodik, ha az ellenség megtámadná, nem tudná, mit csináljon ; hadtestparancsnokától 10 infklre van az ellenség, tőle pedig csak 3-ra ; értesíti, hogy a bajor választó Prágában magát cseh királylyá kiáltatta ki ; reményli, hogy ez csak egy ujabb téli királyság lesz s ezt szívből óhajtja. Január 19-én újra ezredéről ír, melyben az elharapózott szökéseknek alig tud gátot vetni. Itt a levelezés megszakad s csak még egy következik 1743. nov. 6-áról Bajorországból s az ottani viszonyokról ad értesítést. Lipót bátyjától csak 5 levél van 1757-ből. ') Ezek elsejében, márczius 3-án értesíti Nádasdyt, hogy a császárné a működő sereghez történendő beosztására nézve tett ajánlatát igen kegyelmesen fogadta ; az utolsóban junius 12-éről pedig tudatja, hogy külön hadtestet kap. Nádasdy kegyvesztéséré nézve két általa írt levél ad némi gyér világot. Az első bátyjához gróf Nádasdy Boldizsárhoz vau intézve,2 ) s ez az egyetlen tőle származó magyar szövegű levél, melyben 1759. julius 13-áról mellőztetése fölött keserűen panaszkodik, okául pedig az udvari ármányokat említi ; de, úgymond »jön ismét ollyas üdő, hogy az érdemesekre is lészen reflexió.« A második 1762. október 27-éröl gróf Nádasdy Lipótnénak szól3) s ebből Daun iránti éles ellenszenve tűnik ki; egy báni intézkedés forog kérdésben, melyre nézve így ír: »die allhiesigen Landständ haben nun eine solche Verfassung gemacht, die dem Hof gefallen kann ; wann es nur nicht von darumb reprobirt (repoussieret) wird, dass solche nicht des Feldmarschall Daun gemacht hat ; es wird dem Daun zweifeis ohne verdriesseu, dass ich der Canzlei und nicht ihm einberichtet, allein da es Landessache, so habe unnöthig gefunden diese canale (valószínűleg canaille) hievon zu benachrichtigen.« Ugy látszik tehát, hogy kegy vesztését és inellőztetését Daun befolyásának tulajdonította. A történelmi személyektől származó levelezések aránylag csekélyebb értékűek : II. József, még mint főherczeg, 1779. febr. 14-én értesíti,4 ) hogy a háború kitörése még nem bizonyos, de a csapatok azért együtt tartandók; ő maga (Nádasdy) a tábori fölszereléssel még várhat. Daun tábornagytól 5 levél van 5), melyek közül csak a második érdekes, 1757. szeptember 9-éről, melyben a Moys melletti !) U. о. B. 501. — 2) U. о. B. 100. — 3) U. о. B. 89. 4) ü. о. B. 374. — 5) U. о. B. 227.