Századok – 1888
Értekezések - KIRÁLY PÁL: Marcus Ulpius Trajanus dák háborúi - I. közl. 812
822 MARCUS ULriUS TR AI ANUS riauus személyesen vitt a liajna partjára, s acceptálja áz Augustus meg Imperator czimeket, a, Tribunicia Potestast, és így tényleg társcsászár lőn. Majd megkapja a pompás, — de jelentőség nélkül való —Caesar titulust !) s a tiszteleti Grermanicus melléknevet 2), 98-ra pedig consullá designáltatik.8 ) Nerva az adoptio után néhány hónap múlva (98. január 27) jobblétre szenderülvén, Traján egyeduralkodó lett, s Kölnben vevé Hadrián tudósítását a trónváltozásról4). Uralkodásának legelső ténye az elhunyt császár divinalása, s fényes templom építése volt Divus Nerva oltárával.5) Majd a praetoriánusok parancsnokát Casperius Aelianust bünteté cabinet rendelettel a senatus jóindulatát, s engedelmességét pedig azzal biztosítá, hogy ő is eskiit tett, mint elődjei Titus és Nerva, mikép nemes születésűt nem fog kivégeztetni soha.7) Igy clhalaszthatá a trón rögtöni elfoglalását, hogy végezzen Germaniában. Traján 98 és 99-ilci rajnamelléki tevékenységét alig választhatjuk el a korábbitól. Talán ez időben erősíté meg a Taunus hegységet, 8) bővíté ki a Ladenburg mellett elterülő várakat, ») alapítá Baden-Badent10 ) s Colonia Trajanat (Xanten) az Alsó-Bajnánál. n) A telet pedig a Duna mellékein tölté 1 2 ) kémszemlékkel, hogy biztosítsa Germania összeköttetését a közép- és aldunai tar-') Ez attribútumokra vonatkozólag v. ö. Plin. Paneg. c. 8. Simul filius, simul Caesar, mox imperátor et consors tribuniciae potestatis, et omnia pariter et statim factus es, quae proxime parens verus tantum in altenim űlirím eontulit. Y. ö. Plin. Paneg. o. 9. és Suet. Tit. с. b. 2) Traján a Germanicus nevet iure adoptionis kapta. Plinius c. 9. világosan mondja, hogy előbb nem viselte azt : credent ne posteri — eidem, cum Germanise praevideret, Germanici nomen liinc missum ? 3) Plin Paneg. c. 57. Nam secundum (consulatum) imperátor quidem, suli imperatore tarnen inisti. Tehát még Nerva életében 98 elején. *) Eutropius VIII, 2 ; Aurel. Yict. Epit. 13. Spart. Hadr. c. 2. Hadrian ekkor a XXII-ik legio tribunja volt Felső-Germaniában (Hinzen : Annali dell' Inst. 1862, 139 kv. 1. Ex qua — írja Spartian — festinans ad Traianum, nt primus nuntiaret excessum Nervae a Serviano, sororis viro diu detentus fractoque consulte vehiculo tardatus, pedibus iter faciens eiusdem ServianJ heneficiarium antevenit. '") Plin. Paneg. c. 11. ") Dio Cassius 68, 5. ') Dio Cassius 68, 5 ; v. о. с. 2 és 67, 2. 8) Ammian. Marcell. XVI, 1. 8) Lupodunum = Civitas Ulpia. Mommsen kétségbevonja ezt. Corpus Ins. Rhenan. 1713. ") С. I. Rhen. 1666 ; Eutropius VIII, 2 ; Orosius VII, 12. ") С. I. Rhen. 1927. ,s ) Plin. Paneg. c. 12. An audeant, qui sciant te adsedisse ferooiasiniis populis eo ipso tempore, quod amicissimum illis, difflcillimum nobis cum Danubius ripas gelu iungit duratusque glacie ingentia tergo bella transportât,
