Századok – 1888
Könyvismertetések és bírálatok - VÁCZY JÁNOS: Gróf Széchenyi István beszédei összegyűjt. Zichy Antal 75
76 TÖRTÉNETI IRODA LOM. hallgatóit : de a kinek beszédei, mint puszta olvasmányok, nem fűszerezve a genialis férfiú varázserejű tulajdonságaitól, kissé fárasztók, nehézkesek, idegenszerűek s többnyire laza szerkezetűek. Ha egymásután olvassuk e beszédeket, minden felvilágosító s összetartó magyarázat nélkül, sokszor szinte épen a dolog lényegére nézve maradunk homályban. Zichynek tehát, hogy úgy inondjuk, a közvetítő szerepét kelle játszania a nagy hazafi s az olvasó közönség között. Be kelle töltenie az űrt, mely Széchenyi ' egyes beszédei közt tényleg fenmaradt és sok oly kérdésről felvilágosítania bennünket, habár csak futólagosan is, a melyek az újabb nemzedék előtt vagy egészen ismeretlenek, vagy kevésbbé s talán épen az ellenkező szempontokból ismeretesek. Zichy körülbelül ugyanazt a szerepet játsza kicsiben, a melyet hőse nagyban játszott. A közvetítésnek pedig sok örvénye van, a melyet nem mindig tudhat biztosan kikerülni a hullámokon hánykódó. Ismeretes, hogy Széchenyi mily önfeláldozással haladt ama rá nézve hálátlan pályán, a mely folytonos izgalomban tartotta benne az embert és hazafit. A Széchenyi tanúlmányozójának nagy és szép feladat jutott s azt hiszsziik, hogy e feladatot nálunk senki sem tudta volna különben megoldani, mint Zichy. Nemcsak azért, mert ő még szemtanúja lehetett a nemes gróf működésének, hanem azért is, mert ritka emberben összpontosúl az írónak és szerkesztőnek ama finom érzéke, a mely épen oly jól ki tudja választani az alkalmat arra, hogy saját meggyőződését kifejezhesse, mint arra, hogy néhány rövid megjegyzéssel, néha csak egy mellékesen odavetett szóval, hősének a legtitkosabb jellemvonásaira világot vessen. Az a commentár, a melyet Zichy kezünkbe ad, szinte nélkülözhetetlen a Széchenyi beszédeinek olvasásánál s tanúlmányozásánál. E nélkül a nagy közönségre nézve, nagyon tartunk tőle, hogy pusztán csak holt kincs maradna Széchenyi szónoklata, a mely a műfaj természete szerint, de meg a szónok utolérhetetlen sajátságai szerint is, mindig azt az alkalmat szolgálta, a melynek lételét köszönhető. Az utókor meg levén fosztva ama szónoklat hatását első sorban alkotó tényezőktől, részint a kitűnő commentatorra van utalva, részint pedig a képzelet világára, mely habár határozatlan vonásokban is, de önmaga elé állítja a szónokot, hogy beszédeit élvezhesse. Ez okból érthetőnek s könynyen fel foghatónak látszik a Zichy módszere, a melynek épen legfőbb érdeme az, hogy keretet készít mindenütt a Széchenyi beszédeinek. Mind e mellett a szerkesztésnek inkább csak technikai oldaláról legyen szabad egy szerény észrevételt tennünk. Zichy módszere, a mely az első kötetben megvalósított módszernek folytatása, nagyban és egészben véve teljesen a tárgyhoz
