Századok – 1888

Könyvismertetések és bírálatok - HUNFALFY PÁL: Magyar elemek az oláh nyelvben írta Alexics György 750

752 TÖRTÉNETI IRODALOM. 752 míveltségíí népségre talált volna : az erdélyi magyar nyelvben, s különösen a székely-magyar nyelv irodalmában is nem találnék ugyanazon szláv szókat, melyeket a szorosan vett magyarországi magyar nyelv felmutat, hanem latin szókat. A magyar nyelv tanúbizonysága tehát megczáfolja az oláh írók költeményét. S ezt maga az oláh nyelv tanúsága is megczáfolja. Az oláh nyelvbeli magyar vendég szókat az egész oláh irodalom mutatja fel. Ezek a magyar vendégszók tehát azt bizonyítják, kogy az oláh irodalom Erdélyben, magyarok között, keletkezett s Erdélyből terjedett a többi oláhságra. Az oláh nyelvnek eme tanúbizonyságát a történelem hallgatása sem ronthatná le, habár aXYI. századbeli és utóbbi történeteket Erdélyben éji homály fedné. De nem fedi azokat homály ; ismeretesek. Tudjuk, hogy erdélyi protestánsok íratták és nyomatták az első oláh könyveket ; tudjuk, hogy erdélyi fejedelmek, Bethlen Gábor és I. Rákóczi György szerezték az első oláh nyomdát, (cziril betűkkel) az oláh könyvek nyomatására ; hogy azok fordíttatták az Uj-Testamentet is olák nyelvre. Tudjuk, hogy az erdélyi fejedelemség megszűnte után az Unió folytatta a rumun klérus oktatását. A mit a nyelv és irodalom bizonyít, azt az erdélyi incolatus is hirdeti ; azt hirdeti az összes tudva lévő história ; azt hirdetik kiváltképpen az olákok egyházi viszonyai és liturgiája. Az Anonymus-féle oláh uralkodókról 1746-ig,amikor »Schwandtner« gyűjteményében először jelent meg a »Belae regis Nótárius,« nem tudott senki semmit. Csak 1746 után keletkezett az a hit az oláhok közt, kogy ők Erdélynek birtokosai voltak, s hogy azért a később bejött magyarok és németek bitorlók, mert elnyomták az oláhokat. Itt, eme kiedelemben találkoznak az oláhok a székelyekkel. Ezek magokat a hunok utódjainak, azok meg magokat a rómaiak utódjainak adják ki. Yajjon békésen egymás mellett laktak-e volna azon időben, mikor rablásból élt a vitéz nép ? Már Hünfal vy nem tud semmit olyan csatákról, melyeket az oláhok az erdélyi hunokkal vivtak volna ; sőt annyira megyen, hogy mind a székelyek mind az oláhok »erdélyi« eredetét a mesék országába utasítja. Ezért haragszanak Hunfalvyra egy lélekkel a székelyek úgy mint az oláhok, s kiabálva kérdik : hát honnan valók vagyunk ? Hunfalvy könyvekkel és értekezésekkel mutatta meg, s fogja még bővebben megmutatni, ha élend, hogy a székelyek innen Magyarországból telepittettek Erdélynek keleti végére a besenyők és kúnok ellen ; az oláhok pedig a balkáni tartományokból költöztek be lassankint a mai Romániába, Erdélybe, Bukovinába stb. Azért említem meg itt ezeket, mert a nyelvekbeli vendégszók nagy jelentőségét világosnál világosabbá teszik. Csudálkozni lehet р. o. hogy Sz. Istvántól fogva Kálmán királyig, a mely idő