Századok – 1888

Értekezések - GR. LÁZÁR MIKLÓS: Erdély főispánjai (1540-1711.) - IX. közl. 730

ERDÉLY FŐISPÁNJAI. (1640-1711.) IX. Dobokamegye főispánjai. Ráthóti Gyulaffy Sámuel. Gyulaffy Sámuel, Gyulaffy László és Széchy Kata fia. 1627-ben Betblen Gábor fejedelem udvarában szolgált, úgy látszik, udvari méltósággal volt felruházva. Iktári Bethlen István leányát, Bethlen Annát vette nőül, mint Bethlen maga írja: »az mely leányomat az nagyságos Gyulaffy Sámuel úrfinak ígértem volt házastársul, annak lakodalmát maga akarván az én idvezttlt kegyelmes uram ő felsége maga költségén végben vinni.« A Bethlen Gábor halála után volt »lakodalma Fejérvártt gyászos állapotban muzsika nélkül a várbeli palotákban.« J

) Ez időben már Dobokamegye főispánja, mivé őt Bethlen Gábor alkalmasint az 1628-ik év végén nevezte volt ki. Gyanítható, hogy az 1630-ik év kezdetén Közép-Szolnokmegye főispánságával is fel volt ruházva, mert Kemény János azon soraiból, hol a Csáky István ellen felültetett seregről szól, ezt írja : »azalatt Tholdalagi Mihályt maros- és aranyosszéki hadakkal indítván, parancsolván pedig Kraszna és Közép-Szolnok vármegyékre is, hogy megegyeznének.« 1630. aug. 18-án Brandenburgi Kata őt kővári kapitánynak tette, és ekkor megszűnt dobokamegyei főispánsága.2

) I. Rákóczi Gy. idejében, midőn 1631. julius 26-án neki és anyjának, Széchy Katának (ki ekkor már Prépostvári Zsigmondné), Lukácsfalvát adományozza, csak Közép-Szolnokmegye főispánjának van írva, tán ekkor már elvette tőle Kővár főkapitányságát. Vagy 1633-ban szűnt meg kővári tisztsége. Rákóczi alatt tanácsúr is, de nem nagy kegyben állott; egy levelében, melyet 1636. márczius 26-án Szilágy-Csehről, lakhelyéről, Serédyhez Nyíres nevű faluja végett írt, ily 1) Kemény János Önéletírása. 8) Jos. Com. Kemény, Notifia Capit. Alb. II. к.