Századok – 1888

Értekezések - THALLÓCZY LAJOS: Az Ál-Brankovicsok 689

69(1 THALLÓCZY LAJOS. hogy idő folytán beleölte magát e rögeszme jellegű tévhitbe. Vétke abban állott, kogy szerepét hamis hangon kezdte, bűnhődése, hogy akkor bukott el, mikor már-már hinni kezdtek neki. De fogságának keservei, az Ítélet nélkül való szenvedés, bizonyos részvétet keltenek sorsa iránt, mely nemzeténél máig is él. Emlékét máig megőrizték a kies fruska-gorai völgyekben, s jámbor kalugyerek néha fölvetik a kérdést : »Hátha mégis igaza volt!« IV. Brankovics Györgynek, az áldeszpotának sorsa fordulásában, mint e tanulmányunk folytán emiitők, a katholicus Brankovicsok fellépésének nagy része van. 1688-ban bárom előkelő bosnyák katholicus: Brankovics Pál, Antal és Jakab, kik a császári érdekeket hazájokban régtől fogva előmozdíták, érdemeikre, a császári szolgálatban elvesztett birtokaikra és Brankovics György szerb deszpotától való leszármazásukra való tekintette], a m. udvari kancellária elé azzal a kéréssel járultak, hogy kiváltságaikban, családjok javaiban s nemességökben megerősittessenek. Leopold császár, a ki Brankovics György adatainak hitelt adott, ezeket a folyamodókat sem utasította el, kik Brankovics György unokájától : Vuktól származtatták magokat. A magyar kanczelláira az erre vonatkozó legfelső határozatot 1698.decz. 11-én közölte a folyamodókkal, hogy a jajezai grófi czímmel és méltósággal élhetnek, csak a mi az elődeik birta boszniai birtokokat illeti, arra nézve a császár még bővebb vizsgálatot fog rendelni. 1689. jun. 28-án ez utóbbi tekintetben is kedvező elhatározásrajutott a felség, mert az udvari kamara közli a grófokkal, hogy a császár, érdemeiket elismervén,nekik adományozza Boszniában levő összes igényelt birtokaikat (Sarajevo és Kresevo körűi bányák és szántóföldek, mintegy 4 német mértföld terjedelemben), azon esetben t.i.,ha annak idején,mikor Bosznia a dynastia hatalma alá kerül, azokra való jogukat bebizonyítják.2) A császári udvarnál ekkor r) M.k. orsz. Ivt. kincst. o. N. E. A. 88. 4, 2) U. o.