Századok – 1888

Könyvismertetések és bírálatok - JAKAB ELEK: Erdély ország-nevei (Hunfalvy Pál nyomán) 65

65 TÖRTÉNETI IRODA LOM. alapján valónak elfogad, hirdet, nem tartok valónak. De mindez nem olyan, hogy a képet, melyet szerző Szent-Gellért egyéniségéről, jelleméről, működése lényegéről, munkáiról ép oly szépen, mint igazán rajzolt, megváltoztatná : s legkevésbé sem gátol bennünket, hogy kifejezzük örömünket a felett, hogy történeti irodalmunk szerzőben egy uj, s oly derék munkást nyert. Ha Ipolyi, ki emlékének ajánlja szerző dolgozatát, kinek pálya dijával jutalmazta a művet a budapesti egyetemi hittani kar, még élne, bizonyára meg volna, meg is lehetne elégedve a pályázat eredményével. PAULEU GYULA. Erdély ország-nevei. 1

j »Die Landesnamen Siebenbürgens« czím alatt Wolff I. igazgató értekezést írt a szász-sebesi ágostai hitv. gymnasium 1885 — 86-ik évi Iskolai Programm-]ába, s abban ez országrész régi elnevezéseit: Dakia, Caucaland, Gepidia, Regio montium corona cincta, Transsilvania, Ultrasilvania, Erdély, Siebenbürgen sorban tárgyalván : azon eredményre jut, hógy e kis haza-rész ősrégi országneve nem a magyar Erdély, hanem a rumän Ardial, helyesen Ardeal. A tudós tanár úr etymologiai magyarázatok s inductiók alapján' kezdi bizonyításait, fejtegetvén : mit jelentett a kelta Arduena silva északi Galliában, hogy e szó az ardva törzshöz tartozik,aminek gyökere ardh [erheben], melynek tagja a latin arduus, az ó-ir arddu [emporhebend, hoch] s ennek másodfoka [comparativ] arddu, arlu. Az ő kelta leszármaztatása — írja — megerősítést nyer nemcsak a gyökszók összhangzó megegyezésében, de más hegy- és havasnevekben is, például a Garda tó melletti Ardelica ó névben, az l betű pedig eléfordúl sok más kelta-rumän nevekben is. Midőn a góth Caucaland elnevezést az idő elmosta, annak helyére lépett a benlakók emlékezetéből ki nem törölhetett régi Ardial, Ardeal oláh ország-név, a mit a byzantini írók Ardelion elnevezése is fentartott. Ha tudományos tárgyból nevetséget csinálni helyes lenne, elmondanám, hogy ez ép olyan, mint a néhai tudós Cseke József okoskodása, a ki Scythiát Sethely-nek, Nebuchodnozort Ne bolondozzon az wr-nak fordította magyarul, bizonyítni akarván a magyarok régi-voltát. így csak azt jegyzem meg, hogy Wolff úr névszármaztatásai, mint magukban ártatlanok, s a dolog nemismerők előtt r) Hunfalvy Pál felelete és a Wolff I. értekezése e czím alatt jelent meg a szebeni » Korrespondenzblatt des Vereine für siebenb. Landeskunde* 1887-ki X. évfolyama 4. 5. számában. SZÁZADOK. 1888. I. FÜZKT. 5