Századok – 1888

Értekezések - GR. LÁZÁR MIKLÓS: Erdély főispánjai (1540-1711.) - VIII. közl. 622

•634 GR. LÁZÁR MIKLÓS. őt az 1612-ki májusi országgyűlésen nótáztatta. Brassóban hala meg october 23-kán: »sok betegségi után.« Neje sok évvel később hala el s Dersen van eltemetve. Leányai közül egyik Gávai Péterhez, a másik Apaffi. Györgyhöz ment nőül, fia : Ferencz. Hatvani Hatvani Zsigmond. Hatvani Zsigmond, magyarországi nemes család ivadéka s alighanem a székes-fehévármegyei Hatvan volt fészke e családnak. !) Gyakorta járt követségekben a török császárhoz, volt harczokban, melyekben vére is omlott. 1609-beli oklevél szerint neje Tomori Anna, ki először Cseftéy Istvánné, Tótőri .Tánosné, és utoljára Hatvauiné. Mikor Annát nőül vette, Báthory Gábor neki adományozta azon javakat, melyeket Tótőri János Cseffei Lászlónak, Anna fiának, elzálogosított volt, ezek közt a tótőri birtokrészt is, melyet Hatvani azután előnévűl is használt. 2

) Midőn Báthory ezen birtokban királyi jogát adja 1609-ben, Hatvani érdemeiről így szól: »quae ipse in omnibus occasionibus et rerum vicissitudinibus larga sangvinis effusione, potissimum autem creberrimis ad exc. invictissimi et potentissimi Imperatoris Turcarum Portám legationibus eximia cum laude nominis sui susceptis exhibuit.« Dobokamegye főispánjává 1610. novemberben tétetett, Báthory ez év nov. 3-kán kelt levelében,3

) mely ugylátszik az első főispánhoz vau intézve, s melyben rendeli, hogy Szántay Mihály alispánt maga mellé véve, introducálja Hatvanit, ily sorok állanak : »Doboka vármegyének egyik főispánja fatali necessitate tisztitől megválván: Hatvani Sigmond uramat választottuk helyette második főispánunknak.« Felemlítik őt Kőrősi és társai, a Géczi András mozgalmai idejében, Tergovistból 1612. junius 27-kén Báthoryhoz írt levelökben : »Bizony kegyelmes uram, kétsége ne legyen Felségednek az országban, mert kicsinytől fogva nagyig hivek ; senkinek semmi practicájok nem volt, hanem Hatvani Zsigmondnak, az mint ennekelőtte való levelekben is írtam Felségednek.« 4

) 1) E helységben a Cseffeyek ősei is birtokosok voltak. 2) A birtokrészek a következő helységekben : Tótör, Páuczéleseh, Olnok, Esztény (Dobokatnegyébeu), Kara és Aranykut (Kolosmegyében), és Mikeháza. Hatvani Cseffeynek, hogy meg ne házasodjék, a szilágytöi birtokát adta ez alkalommal zálogba. 3) Szilágyi, Báthory Gábor fej. Tört. 313. I. 4) Erei Tört. Tára II. le.